akvakultúra

A jelenlegi globális állattenyésztés egyszerre hajtja és szenvedi el a klímaváltozást: a hőstressz hatására csökken a gazdasági haszonállatok termelékenysége és termékenysége, és növekszik a betegségekkel szembeni fogékonysága és mortalitása. A kukorica lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír.

Az algavirágzásokat a műholdak segítségével több évtizede nyomon követhetjük, egy új kutatás elemezte az elmúlt 2 évtized megfigyeléseit. Eszerint nőtt a partok közeli algavirágzások kiterjedése és gyakorisága.

Új fajok százai nyomultak be a Földközi-tengerbe, megváltoztatva a helyi biológiai sokszínűséget, és megzavarva a halászatot. Ez új kihívásokat és új lehetőségeket hoz – tudósít az Euronews Ocean eheti összeállítása.

Súlyos csapást okoz az aszály azoknak a halgazdaságoknak, amelyek a 6-7 ezer hektárnyi völgyzárógátas dunántúli halastavakat kezelik. A Hvg.hu szerint van olyan Velencei-tó környékén fekvő halgazdaság, ahol a tavak harmada már teljesen kiszáradt, látszik a kérges meder, és a többi tóban is éppen csak derékig ér a víz.

Egy uniós védelem alatt álló madár, amely óriási károkat okoz a halgazdaságoknak: becslések szerint idén akár hatvanezer kárókatona, más néven kormorán is telelhet Magyarországon.

Tovább bővül a globális haltermelés a következő évtizedben, annak ellenére, hogy a tenyésztett állomány korábbi robbanásszerű növekedése lassul és vadon élő halak halászata kiegyenlítődni látszik –olvasható az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében.

Történelmi fordulat: 20 kilogramm fölött az egy főre jutó éves globális halfogyasztás. Komolyabb lépésekre lenne szükség a túlhalászat ellen, állítja a FAO új halászati és akvakultúra jelentése.