Hírek
A Boris névre keresztelt ciklon 24 ember halálát okozta Közép-Európában és nyolc országban okozott áradásokat. A környező országokban elkezdődött a károk rendezése, hazánkban is elbontották már a homokzsákokat, az iszapot lassan elmossák az újabb esőzések. Lenyugodtak a kedélyek, a címoldalakról is lekerültek az árvízi híradások, és a felfokozott hangulatban minden politikai oldalon megfogalmazott eltökéltség a… Tovább »
Hírek
„Az most egy csoda, hogy minket »csak« a levonuló árhullám érint, ezt még ki lehet védeni a megszokott módon, a töltések közt, a mederben. De mi lett volna, ha Boris legdurvább csapadékzónája minket kap el? Benne lehet ugyanis a pakliban, hogy a jövőben hozzánk érkezik meg az a 400-500 mm egyszerre… ” – írja Dedák… Tovább »
Hírek
A magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált a természet helyreállításáról szóló rendelet támogatása mögül. Tette ezt annak tudatában, hogy hazánk volt a mérleg nyelve, ami korábban az elfogadás irányába billentette a jogszabályt az európai döntéshozó fórumokon.
Hírek
Minap írtuk meg, hogy egy szigorúan védett területen illegálisan felállított kereszt felgyújtása után a nemzeti park nem engedélyezi új kereszt létesítését. Menczer Tamás szerint a természetvédők keresztényüldözők. A külügyi államtitkár -a tényeket figyelmen kívül hagyó – ámokfutásán többen felháborodtak.
Hírek
A környezetvédelmi jogintézményekkel és közigazgatási szervezetrendszerrel szembeni bizalmatlanságra fájdalmasan mutatott rá a közbeszédbe berobbanó minapi rendelet, melyben a kormány az ukrajnai háborúra hivatkozva lehetővé tette, hogy a környezetszennyező cégek hatósági szerződések megkötésével kerüljék el a környezetvédelmi szankciókat. Civil szervezetek nyílt levélben fordultak a miniszterelnökhöz, melyet október 2-ig bárki aláírhat.
Hírek
Nem köteles többé szankciót kiszabni a hatóság környezetvédelmi szabályszegés esetén, sőt kifejezetten tilos többek között korlátozni, felfüggeszteni, vagy jogellenes tevékenységtől eltiltani azokat, akik környezetvédelmi jogsértést követnek el, de szerződésben vállalják annak helyrehozását. Egy új veszélyhelyzeti kormányrendelet ugyanis lehetővé teszi, hogy szerződéskötéssel megússzák a szankciót akár a legszennyezőbb cégek is.
Hírek
Míg a tavalyi év az aszályról szólt, idén az év első felében inkább a túl sok víz volt a jellemző, számos magyar települést sújtott villámárvíz. A két jelenség összefügg, és a fenntartható jövőnk egyik záloga lehet, ha a túl sok és túl kevés víz problémáját nem egymástól elválasztott módszerekkel orvosoljuk, hanem összefüggéseiben kezeljük. A jó… Tovább »
Hírek
Hazánk ipari fejlődési irányait alapvetően meghatározza az egyre növekvő mértékű akkumulátorgyártás. Súlyos probléma, hogy a nagy természetierőforrás-igényű, stratégiai fontosságú iparág jogszabályban előírt környezeti értékelése elmaradt, és számos esetben az egyes gyárépítések hatásvizsgálatát is nagy valószínűséggel “felszalámizták”.
Hírek
„A gyerekeinknek teszik tönkre a földjét, a levegőjét és a vizét” – kiabálta dühösen egy férfi a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár kapcsán összehívott, a tettlegességig fajult minapi lakossági fórumon. Népszavazással tenne keresztbe az LMP annak a gyakorlatnak, hogy a kormány az akkumulátorgyárak érdekében elsöpörte a környezetvédelmi aggályokat a beruházások útjából.
Hírek
A rendkívüli aszályhelyzet és a gazdák megnövekedett energiaköltségei miatt aszályveszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány. Kérdéses azonban, hogy a mostani szárazságot hogyan értékeljük: szokatlan időjárási jelenségként vagy a gyorsuló klímaváltozás tendenciáiba illeszkedő környezeti problémaként. Vajon az aszályveszélyhelyzeti operatív törzsben helyet kapnak klímakutatók és környezetvédelmi szakemberek?