„A gyerekeinknek teszik tönkre a földjét, a levegőjét és a vizét” – kiabálta dühösen egy férfi a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár kapcsán összehívott, a tettlegességig fajult minapi lakossági fórumon. Népszavazással tenne keresztbe az LMP annak a gyakorlatnak, hogy a kormány az akkumulátorgyárak érdekében elsöpörte a környezetvédelmi aggályokat a beruházások útjából.
A kormány ugyanis – jó szokása szerint – ezúttal is csak akkor fordult a helyiekhez, amikor már mindenben megállapodott a beruházó céggel. A kínai CATL tervezett üzeme Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházása, amit a kabinet – ismét csak szokás szerint – gyorsan nemzetgazdaságilag kiemelt projektté nyilvánított, megkerülve ezzel a gyárépítés szigorú környezetvédelmi szabályoknak való megfeleltetését.
A lakosok panaszkodhatnak ugyan a megyei kormányhivatal vezetőjének – ahogy ma mondani kell: a vármegyei főispánnak –, mint tették azt a debreceniek is, amikor hazaárulónak titulálták a kedélyek csillapítására kiérkezett kormánymegbízottat, ám a lényegen ez aligha változtat.
Pedig a gödi Samsung-üzem esetében már erős a gyanú: az akkumulátorgyártás súlyosan károsítja a helyi vízkészletet – ezért az LMP országos, a Mi Hazánk pedig helyi népszavazást kezdeményez a beruházás, illetve tágabb értelemben az ellen, hogy Magyarország „akkumulátorgyártó világhatalommá” váljon.
A „nemzetgazdasági érdek” mellett a kormánynak a folyamatosan fenntartott veszélyhelyzetek is jó ürügyet szolgáltatnak arra, hogy könnyedén ignorálhasson környezetvédelmi előírásokat.
„Ideiglenes szabályok születnek, a hatásuk azonban visszafordíthatatlan. Egy tarvágás után több évtizedes vagy akár évszázados léptékű is lehet az erdő viszonylagos regenerációja, egy külfejtéses bánya pedig lényegében megszünteti az adott élőhelyet” – fogalmaz Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője ezekkel a döntésekkel kapcsolatban.
A múlt év végén például – a veszélyhelyzeti felhatalmazással élve – a kabinet csendben megkönnyítette a természetvédelmi területeken zajló bányászatot, arra hivatkozva, hogy a kitermeléssel enyhíthetők az energiagondok. Pedig könnyen belátható, hogy nem a bányanyitásoktól vagy a tűzifarendelettel lehetővé tett tarvágásoktól függ Magyarország energiabiztonsága. Viszont az ezek által okozott természetkárosításért súlyos árat kell fizetni.
A tét nem „csupán” állatok és növények léte, hanem az is, mennyire sérül az emberek egészséges környezethez való, elvben az alaptörvény által is védett joga – mondja Dedák.
„A háború aligha indokolja az ökológiai folyosókon vagy Natura 2000-es területeken végzett bányászat megkönnyítését. Inkább oligarchák nézhettek ki olyan területeket, ahonnan olcsón ki lehet termelni valamilyen nyersanyagot, de a kiszemelt lelőhely védett zónában van” – vélelmezi az LMP-s Tetlák Örs. „A magyar gazdaság jellemzően betonba fektet, ezt pedig a nagyon erőforrás-igényes ágazatok fűtik. Ezért, miközben az EU-tagok többségében javul, Magyarországon 2012 óta nagyrészt romlik a gazdaság erőforrás-termelékenysége. Magyarán: egyre több természeti erőforrást emésztünk fel GDP-arányosan, ami erős indikátora a fenntarthatóság romlásának” – mondja Dedák.
Azt, hogy „a végrehajtó hatalom területén a fenntarthatóság nem stratégiai szempont”, Bándi Gyula, a 6 évre újraválasztott zöldombudsman is idézi beszámolójában egy fenntarthatósági jelentésből. Hozzátéve: a hosszú távú gondolkodás gyakorlati megvalósulása híján a rövid távú gazdasági vagy politikai érdekek olyan káros, hosszú távú következményekkel járnak, amelyek a jövő nemzedékekre hárítják a jelen nemzedékek jólétének terheit.
Van mit félteni.
Magyarország természeti környezete még mindig igen gazdag: sok értékes, fajgazdag élőhely van, és a természeti erőforrások – például a víz – is olyan értékek, amelyek áldozatául eshetnek a felelőtlen döntéseknek. „Az, hogy mit hagyunk unokáinkra, már most is aggasztó kérdés” – summázza a WWF szakértője, aki szerint egy fenntartható gazdaságban a természeti erőforrások megújulásának elősegítését, nem pedig a gyors kiaknázását kellene ösztönözni.
Tetlák úgy látja, 2010 óta drasztikusan romlott a környezeti helyzet, és ezzel egyértelműen összefüggésbe hozható a Magyarországon 13 ezer ember korai halálához és százezres nagyságrendű megbetegedéshez vezető légszennyezettség. Amelynek csökkentésénél rendre fontosabb az autósok kényelme.
Némi pozitív elmozdulás talán csak egy területen látható: lassan a kormánytól is zöld utat kap a szélenergia hasznosítása. Ám mivel az ezt pártoló Palkovics László miniszter nemrég lelépett, a szép szavakat érdemes fenntartásokkal kezelni. A kabinet az uniós környezetvédelmi szigorításokat is szereti elodázni, ameddig csak lehet.
Mindezekkel szemben a legkomolyabb ellenpólus itt is a közvélemény nyomása lehet.
A tarvágásról szóló rendelet által kiváltott népharag nyomán például, ha csak részben is, de még Orbán Viktor is visszakozott.
Károsítás felső fokon Veszélyhelyzeti és azon kívüli intézkedések
- A bányanyitások megkönnyítése természetvédelmi területen (ökológiai folyosókban).
- Tarvágás engedélyezése természetvédelmi erdőkben (részben visszavonva).
- A földgázkitermelés növelése, a Mátrai Erőmű termelésének felpörgetése.
- A kerti hulladék égetésének engedélyezése (tavalyi, átmeneti rendelkezés).
- A természetvédelmi területek eladhatóságának jogi megalapozása.
- A napelem-betáplálás felfüggesztése, a szélkerekek építésének ellehetetlenítése, a megújulók háttérbe szorítása (az utóbbi időben némi fordulat látszik).
- A Fertő és a tatai Öreg-tó környezete, illetve más zöldterületek beépítésének engedélyezése; a környezetvédelmi szabályok kiemelt beruházásokkal való megkerülése.
- Energiaigényes és környezeti szempontból problémás beruházások felpörgetése a környezeti szabályok lazításával (Göd, Debrecen).
- Az eldobható műanyag poharak, szívószálak betiltásának 2024-re halasztása.
- Az Európai Bizottság az élelmezésbiztonság érdekében lazítja az agrártámogatásokhoz szükséges zöldítési követelményeket, amit a magyar kormány teljes mértékben ki is használ.
- A hatósági zöldkontroll drasztikus korlátozása.
- Kishantos tönkretétele, a termőföldek esetén az oligarchák preferálása, a vegyszerszigorításoknak való ellentartás.
Politikai lépések
- A kormány és a kormánypárt rendre támadja az autóforgalmat korlátozó intézkedéseket (például a budapesti Lánchíd autómentesítése, kerékpársávok).
- Az önkormányzatok jogkörének elvétele, a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek kormányhivatalok alá rendelése.
- A kritikus zöld civil szervezetek vegzálása.
- A kormánytagok klímaváltozást bagatellizáló kijelentései.
Pozitív ellenpéldák
- Részleges visszakozás a tűzifarendelet és a szélkeréktilalom ügyében.
- Vállalások a klímasemlegességre, tervek körforgásos gazdaságra.
- Faültetések.
- Papírtakarékosság a hatósági eljárások digitalizálása által.
- Szemléletformáló projektek (TeSzedd).
Kapcsolódó anyagok:
Zsákutcás akkugyarmat – hungarikum kamuráj
Ezért is problémás, hogy Magyarország akkugyártó óriás gyártelep legyen
Újra lehet majd szélerőműveket állítani, ami eddig Orbán Viktor ellenkezésén múlt
Döbbenetes indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét a Fertő ügyében
Gizella akksija – a Nemzeti Akksitelep vonzani fogja a turistákat
Az Orbán-kormány “zöld” jelképe: Fertő tavi tájromboló NER-emlékmű
A debreceni akkumulátor-ügy – No1 Egy kapcsolat első elhálásai
