elektronikai ipar

Ha 4 helyett 8 évig használnánk egy átlagos laptopot, 16 éves távlatban feleződne a számítógép-használatunk karbonlábnyoma, és ez igaz a mindennapjaink során használt elektronikus eszközök jelentős részére az okostelefontól a tableten át a vezeték nélküli fülhallgatóig, de még az elektromos fogkefére is.

Miként az elektronikai eszközök, mint például az okostelefonok, laptopok gyártását kiszervezték Dél-kelet Ázsiába, hasonló a helyzet gyártáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokkal és emberi jogi problémákkal is.

A jelenlegi járványügyi helyzetben kevés figyelmet kapott, ugyanakkor óriási jelentősége van Európa jövőbeli gazdasága számára annak, hogy az Európai Bizottság kihirdette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervét. Az Európai Unió ezzel igyekszik elérni, hogy a termékek folyamatos lecserélésével pörgetett növekedésről Európa környezetbarát és gazdaságos, valóban fenntartható modellre álljon át. Ebben pedig mindenkinek szerepe lesz a…

A 2021-ben életbe lépő új szabályok évtizedes távlatban írnák elő a könnyen beszerelhető cserealkatrészek biztosítását a háztartási gépekhez, televíziókhoz vagy szerverekhez.

A felelős gyártók a mobilokból lassan tényleg kivonják az egészségre káros PVC-t és az égésgátlókat. A teljes elektronikai termékskála kockázatmentesítésében azonban a többiek az Apple után kullognak.

2013-ra Németország napenergiából fedezte teljes országos energiaigényének 40 százalékát. 2022-ig bezárják az összes atomerőműveiket, és a teljes gazdaságuk energiaigényét átállítják a megújuló energiákra. Összefoglaljuk az 5 legfontosabb dolgot, amit a német napenergia hasznosításról tudni kell.

2-3 dolláros, kijelzőbe épített napelemekkel oldaná meg a mobil készülékek töltését és adatátvitelét is a Sunpartner Technologies és a 3M. A két cég átlátszó panelje meghosszabbítja az okostelefonok üzemidejét, az alacsonyabb fogyasztású e-book olvasókat pedig gyakorlatilag folyamatosan töltve tartja. „Fénykommunikációja” 10 X gyorsabb a Wi-Fi-nél.

Kiábrándító látvány, amikor a családi kirándulás során – akár a közelgő Föld Napján – rozsdás mosógép-dobbal, kibelezett hűtőgéppel vagy összetört monitorokkal találkozunk az erdőben. Időnként még a városok utcáin is láthatóak a kukák mellé helyezett kidobott elektromos termékek, azaz e-hulladékok. Tényleg ez a sorsuk régi berendezéseinknek?

Egy átlagos családban több tucat műszaki cikket használnak, ezeknek az eszközöknek az élettartama jellemzően néhány év, sőt egyes esetekben még kevesebb. Felmerül a kérdés, mit tehetünk a kiégett fénycsővel, az eresztő mosógéppel, a széteső turmixszal vagy az elavult számítógéppel, feleslegessé vált magnós rádióval.

Alig pár évtized alatt politikai szempontból is éles témává vált az ipari termelésben felhasznált fémekhez és egyéb ásványi anyagokhoz való hozzáférés kérdése. A folyamatosan emelkedő árakhoz időről időre fellépő áruhiány is párosul. Ez nyilván elsősorban az importra szoruló országokat állítja nehéz helyzet elé, de hosszabb távon akár a lelőhelyeket birtokló országok szempontjából is rosszul sülhet…