műholdas jeladó

Hazatért az angolai Falcopolisból, a világ legnagyobb ragadozómadár-telelőhelyéről az ornitológusokból és filmes szakemberekből álló magyar expedíció. A Kékvércse-védelmi Munkacsoport útjának elsődleges célja a vércsék telelőhelyének védetté nyilvánítása és az illegális vadászat visszaszorítása.

Védett is meg nem is a gerle méretű, földigilisztákat fogyasztó, szuper látású, és olyan kiválóan rejtőzködő „vadászkedvenc”, hogy még a vadászkutyák sem mindig tudják kiszagolni őket. 15 erdei szalonkát műholdas jeladóval kutatják a MATE szakemberei. A meglepő eredményekről Dr. Schally Gergely mesélt podcastunkban.

Több mint 92.600 kilométert repült egy kakukk, ezzel az Angliában meggyűrűzött madár új rekordot állított be.

Világrekordot állított fel egy kis goda, amely több mint 12 ezer kilométert repült megszakítás nélkül Alaszkától Új-Zélandig 11 nap alatt.  E madárnak olyan az aerodinamikai felépítése, akár egy vadászgépnek.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) konzorciumvezetőként irányította a két országot érintő, hat éven át futó „A szalakóta védelme a Kárpát-medencében”c. projektet, melynek fő célja a Kárpát-medence szalakóta populációjának megerősítése és hosszú távú fenntartható védelmének megalapozása volt.

Természetvédelmi együttműködés eredményeként két olyan fokozottan védett parlagi sast engedtünk szabadon a felépülésüket követően, amely európai állományának kétharmada Magyarországon fészkel. Korábban mindkét madarat legyengülve, röpképtelen állapotban találták.

Megérkezett Magyarországra Zoltán, a jeladós fekete gólya, aki február 16-án indult el a Közép-Afrikai Köztársaság területéről, hogy megtegye a több mint 6 ezer kilométeres útját Gemencig.

A befogás napjáról „Máriának” elnevezett tojó darázsölyv a minap lépte át a francia-spanyol határt, hogy várhatóan Gibraltárnál keljen át Afrikába augusztus utolsó napján.

A „Hadnagy” nevű szalakóta tavaly nyáron kapta meg a jeladóját, ami azonban a múlt hónap közepétől két nappal ezelőttig nem küldött adatokat, így felmerült a gyanú, hogy a madár a Szahara déli részén esetleg elpusztult. Ezért volt örömteli, hogy adója május 13-án ismét bejelentkezett, immáron Törökországból.

2016/2017-es telelési időszak már eddig is sok érdekes adattal szolgált jeladós fehér gólyáink életéről. Miközben néhány kockázatot vállaló madár velünk együtt, itthon fagyoskodik a régen látott hidegben, többségük a szokott módon Afrika középső régiójában, elsősorban Csádban és Szudánban telel.