napelem

E heti hír szerint az Amerikai Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy júniustól akár 3500%-os vámokat is bevezetne a dél-kelet ázsiai országok napelemmodul- és cella behozatalára. A lépés azonban könnyen visszaüthet, és akár Amerika zöld átállását is meglassíthatja – olvasható ki az ING elemzéséből.

Az energiaközösségeket tekintve Magyarország meglehetősen elmaradottnak számít a régióban: hazánkban csupán 9 ilyen kezdeményezés létezik, míg Ausztriában mintegy hétezer, de Csehországban is több mint ötven. Miért lenne fontos, hogy ez a megoldás szélesebb körben is elterjedjen itthon, milyen sikeres modellek léteznek nyugati szomszédunknál, illetve mely tényezők gátolják a magyarországi meggyökeresedést?

A napelemesek már tavaly azt mondták az Alkotmánybíróság által most elkaszált kormányrendeletről, hogy veszélyezteti a beruházói és befektetői bizalmat.

Magyarország napelem-nagyhatalom, nem vitás. De vajon mi befolyásolja igazán a háztartási napelemtelepítések mennyiségét – a napsütéses órák száma, esetleg a környéken élők anyagi helyzete? A Miskolci Egyetem kutatóinak eredményei egész mást mondanak.

Indiai kutatók új tanulmánya szerint a tetőre szerelt napelemes rendszereknek (RPVSP) „nem szándékolt” következményei lehetnek a városi hőmérsékletekre. A kutatás szerint a napelemek nappal akár 1,5 °C-kal is növelhetik a városi hőmérsékletet, míg éjszaka akár 0,6 °C-kal is csökkenthetik a hőmérsékletet.

Olyan napelemes termékcsaládot fejleszt közösen a két cég, és a Pécsi Tudományegyetem (PTE), amely az energiaköltségeket és a fosszilis tüzelőanyagok iránti függőséget csökkentve lehetővé teszi a megújuló energia helyben történő előállítását, a napelemek árnyékoló hatása révén pedig kedvező fényviszonyokat biztosít a növények számára, ezzel is javítva a terméshozamot.

Egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló porviharok. A levegő minőségének romlása mellett azonban akadnak még olyan területek, ahol ideje lenne beépíteni az elemzésekbe, előrejelzésekbe a porviharok hatásait. Hazai kutatók a 2020-23-as időszak 46 szaharai porvihara alapján fogalmaztak meg tanulságokat.

Napelemes termelésben Európa élére repítette Magyarországot az ipari méretű zöldenergia beruházásokat ösztönző Kötelező Átvételi Rendszer (KÁT). Fenntartásának költségei azonban folyamatosan nőnek, részben a napsütéses órákban jelentkező túlkínálat idején egyre gyakrabban kialakuló negatív árak miatt. A többletkiadásokat viselő ipari fogyasztók terheinek csökkentése érdekében a kormány öt évre felfüggeszti a kötelező átvételi ár inflációkövetését.

Míg az Eurostat-jelentés Magyarországot a megújuló energiából előállított áram tekintetében 19,5 százalékkal, a sereghajtók között említi (az osztrákok például 88 százalékot mondhatnak magukénak), addig a kormányzati felülvizsgálatok és a növekedés ütemét illetően a legjobban teljesítő öt tag között kaptunk helyet.

Jelentős változások elé néznek a hazai napelem-tulajdonosok, mivel a kormány egy új adatszolgáltatási rendszert vezet be, amely közel 300 ezer HMKE tulajdonost érint. Ebben az inverterek részletes műszaki specifikációit, valamint a fogyasztás- és termelés adatait is le kell jelenteni egy központi adatközpontnak. Bár a kormány az ellátásbiztonságot és a hálózati stabilitást említi célként, de a…