paks2

A július 27-én megjelent jogszabályjavaslat jelentősen módosítaná a Paksi Atomerőmű üzemeltetésének feltételeit: míg korábban egyértelmű határok jelölték ki, hogy az erőmű milyen mértékben melegítheti a Duna vizét, ezt miniszteri döntés bármikor felülírhatná.

Az áramtermelés jövője a dekarbonizáció, a decentralizáció és a digitalizáció. Ezzel szemben a kormány hivatalos terveinek megvalósíthatóságában már a kormányzaton belül sem igazán hisznek, a különböző dokumentumok és nyilatkozatok ellentmondásos, egymást kizáró terveket tartalmaznak. Miért zsákutcás az oroszbarát orbáni energiapolitika? – erről beszélt Jávor Benedek a Zöld Hang podcastjában.

Az Energiaklub havonta frissülő sorozata annak érdekében indult, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 májusi napló.

Ugyanazok az ígéretek ismétlődnek Budapesten és Szocsiban, de így is előfordult márciusban, hogy elgondolkodtató hiba csúszott a Paks II. beruházással kapcsolatban ismételgetett kommunikációba.  Eközben a működő paksi erőműről újra kiderült, hogy hirtelen, akár a fele termelését is elveszítheti.

Zavartalanul nem történt lényeges momentum 2024 februárban a paksi atomerőmű építési beruházással kapcsolatosan. Igaz, több bejelentés is történt, és magyar vállalkozókat is verbuválni kezdtek különböző, majdani beszállítói munkákra. Az új atomerőmű építésére való előkészületeknél egy fontosabb esemény történt Pakson: a működő erőmű egy blokkja hosszabb időre leállt.

Mindannyiunk érdeke a nukleáris energia túszul ejtésének megelőzése a geopolitikai konfliktusoktól – nyilatkozta Orbán Viktor. A miniszterelnök Brüsszelben arról is beszélt, hogy a magyar elektromos áram közel felét nukleáris erőmű állítja elő, amely az elektromosáram-szükséglet mintegy harmadát fedezi.

Hogy az eredeti határidők teljességgel légből kapottak és tarthatatlanok, hogy a várható minimum 10 éves csúszás óriási költségnövekedéssel fog járni, hogy a Krím-félszigetet 2014-ben megszálló Oroszországra bízni egy ilyen stratégiai projektet súlyos kockázatokat hordoz, hogy ehelyett az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások elterjesztésére valamint a hálózat és a energiatároló kapacitások fejlesztésére kellett volna fordítani a…

Az Energiaügyi Minisztérium becslése szerint 2030-ra a jelenleg 42-44 terawattórás áramfogyasztásunk közel 60 terawattórára nőhet a fűtési rendszerek, a mobilizáció elektrifikálása miatt, illetve az energiaintenzív iparágak (például akkumulátorgyárak) további terjeszkedése nyomán. De honnan lesz rá pénz?

Az Energiaklub havonta frissülő sorozatot indított annak érdekében, hogy figyelemmel kísérhető legyen: mi történik Pakson – a kormány által felgyorsítani szándékozott új atomerőmű beruházással és a stratégiai jelentőségűnek bélyegzett paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával. Ez a 2024 januári napló.

Már a 2023 októberében társadalmi vitára bocsátott tervezet láttán is sokan megdöbbentek, aztán a  parlament által december legvégén szinte módosítás nélkül elfogadott atomtörvény-módosító csomag bevezette a „független ellenőrző szervezet” fogalmát is.  Gyorsítanák Paks 2 engedélyezését az újragondolt szabályokkal.