Szerintünk viszont nem. És ha kimegyünk az erdőbe, sok helyen azt látjuk, hogy a fák betegek, az özönfajok terjednek, az őshonos élővilág visszaszorul. De a kormány szerint minden a legnagyobb rendben – sőt: még ki is oktatnak minket. Tordai Bence véleménycikke.
Szakértők szerint a faültetési kampányok csak porhintésre jók, érdemi javulást nem hoznak. Van olyan fenyőfaj, amelyik nemsokára eltűnik Magyarországról.
„Ma a Börzsönyben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, Natura 2000 besorolású területen, állami tulajdonú erdőben túrázva egy tarvágásba botlottam” – írta a Telex egyik olvasója, aki fényképeket és pontos koordinátákat is küldött. Ezt azért találta furcsának, mert 2022-ben miniszteri utasítást adtak ki a természetvédelmi és a Natura 2000-es területeken történő tarvágás tiltására.
Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása a “Vészhelyzet alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges szabályok módosításáról” című kormányrendeletről.
Az idén 50 éves Pilisi Parkerdő Zrt. területén található Erdőanyai-völgyben a Parkerdő alapítója, Dr. Madas László több mint 60 éve indított el egy, a maga korában forradalminak számító programot: egy erdőrészlet természetközeli gazdálkodási módszerrel történő kezelését. A Visegrádhoz közeli erdőrészlet ennek köszönhetően mára az őserdőket megközelítő természetességi állapotban van.
A Bükki Nemzeti Park védett területén néhány hónapja kivágott 180 éves erdő kapcsán az állami erdőgazdálkodó úgy érvelt, hogy a beavatkozásra nem a faanyagtermelés, hanem „az erdő megfiatalítása” miatt volt szükség. Tényleg szükség volt erre, és ha nem, mit tehet a természetvédelem, az erdőgazdálkodó, a döntéshozó – és mit tehetünk mi? Elsőként itt olvasható Gálhidy…
Levágtak egy 180 éves bükköst a Bükki Nemzeti Park központi részén. A Greenfon is megjelent hír elszomorító, de sajnos egyáltalán nem meglepő. Az ilyen öreg, védett területeken álló erdők levágása legfeljebb azért viszonylag ritka, mert már a nemzeti parkjainkban is alig találunk öreg erdőket.
Természetvédelmi és gazdálkodási szempontból egyaránt létfontosságú erdeink fennmaradása. E két érdek a múltban sokszor ellentmondásba került egymással: az erdészek minél gazdaságosabban akarták kitermelni a fát, az ökológusok az erdő mint ökoszisztéma fennmaradásáért küzdöttek. Mindkét szakmában sok ellenérzés keletkezett. Ez a helyzet mára változóban van, a kutatók és az erdészek vállt vállnak vetve védik a vadont.
A Pilisi Parkerdő Zrt. közel két évtizede kezdte meg a folyamatos erdőborítást eredményező örökerdő-gazdálkodás alkalmazását. A Dobogókő közelében található Mexikó-pusztán kísérleti jelleggel elindított szakmai munka igazolta a hozzá fűzött reményeket: ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt az örökerdő nyújt megoldást a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósítására.
Akár a tavaly decemberi jégkár erdőpusztítására, akár a globális felmelegedés miatt kialakuló szélsőséges időjárásra gondolunk, egyre többen aggódunk zöld értékeinkért és jövőnkért. Vajon erdeink milyen állapotban lesznek évtizedek múlva, vajon hogyan tud alkalmazkodni a megváltozó ökológiai feltételekhez a fák és az erdő élővilága? Ezekre a kérdésekre ad gyakorlati választ a Pilisi Parkerdő Zrt. „erdőlaboratóriumában” 1999…