Másfél évtizede, 2000. január 30-án szakadt át a romániai Aurul bányavállalat zagytározójának gátja, ahonnan körülbelül százezer köbméternyi ciános szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, a Szamosba és a Tiszába. A régió legnagyobb környezeti katasztrófájának tizenöt év elteltével sincsenek a károkért helyt álló felelősei, sem kézzelfogható szabályozási vagy intézményi következményei.
A ciánszennyezés képei bejárták a világsajtót: a Tiszán 40 kilométer hosszú méregfelhő vonult végig, ezerkétszáz tonnányi haltetemet hagyva maga után. A vízben a mérgek koncentrációja elérte a határérték száznyolcvanszorosát. A károk mértékéről csak becslések születtek: Magyarország – jóval az események után – 29,3 milliárd forintos kárt jelzett, ez azonban csupán a közvetlen anyagi veszteség volt, a környezeti értékek pusztulását nem számszerűsítették.
Az Aurul a Romániában és az alvízi országokban bejelentett kártérítési igények elől csődbe menekült, a részleges kárpótlás és a kárelhárítás költségei az érintett államokra maradtak. Időközben kiderült, hogy a cégnek sem értékelhető biztosítása, sem ilyen eseményekre szóló kármentési terve nem volt. A rendezést az is nehezítette, hogy az Aurul minden szükséges engedéllyel rendelkezett a román hatóságoktól. Bár a baleset világosan megmutatta az ellenőrzési és engedélyezési rendszer hiányosságait, a szabályozásban semmilyen érdemi változás nem történt, ami a tíz évvel későbbi magyarországi vörösiszap-katasztrófához is hozzájárulhatott. Az Európai Parlamentben született egy határozat a ciános technológia betiltásáról, ám a tagállamok megosztottsága miatt a bizottság nem kezdeményezett ilyen jogszabályt, és hasonló lépés a jövőben sem várható.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselőjének tájékoztatása szerint járhatóbb útnak tűnik egy olyan kötelező felelősségbiztosítási rendszer bevezetése, amely túlságosan megdrágítaná a legnagyobb környezeti kockázatú bányászati technológiákat. Az új szabályt különösen indokolttá tenné, hogy Romániában ismét napirendre került a verespataki, szintén ciános eljárást használó bánya megnyitása, ami miatt Sallai R. Benedek LMP-s bizottsági elnök tegnap a magyar és a román parlamenti zöldbizottság együttes ülését kezdeményezte. Mint lapunknak elmondta, Áder Jánost is megkereste annak érdekében, hogy az államfő lépjen fel román kollégájánál a bányanyitás megakadályozásáért – írta a nol.hu.
Közös cselekvést a verespataki bányanyitás megakadályozásáért!
A magyar és a román parlamenti zöldbizottság együttes ülését kezdeményezi Sallai R. Benedek a verespataki bányanyitás megakadályozása érdekében. A Fenntartható fejlődés bizottság elnöke román kollégájához írt levelében azzal érvel, hogy az érdek és a felelősség is közös: a 15 évvel ezelőtti ciánszennyezés megmutatta, hogy a folyóinkat érintő környezeti katasztrófák nem állnak meg a határoknál.
Az LMP szerint elkeserítő, hogy a 15 évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezés okozta károk rendezése azóta sem történt meg, és a konzekvenciák levonása is hiányzik. Mindez különösen annak fényében aggasztó, hogy a napokban újra fölmerült a Verespatakra tervezett nemesfémbánya engedélyezése, ahol ugyanazt a ciános technológiát használnák, ami a 15 évvel ezelőtti katasztrófát okozta.
Sallai R. Benedek a napokban már megkereste Áder János köztársasági elnököt azzal a kéréssel, hogy az államfő forduljon román kollégájához a bányanyitás megakadályozása érdekében, illetve tegyen meg mindent annak az európai parlamenti határozatnak a végrehajtásáért, amelyet akkor még az EP-ben képviselő Áder közreműködésével fogadtak el a ciános technológia európai betiltásáról.
Sallai R. Benedek most azt javasolja, hogy a két parlamenti bizottság február folyamán tartson együttes ülést, és közösen tekintsék át az engedélyezés Magyarországot is érintő ügyeit, illetve az újabb környezetkárosítás megelőzése érdekében megteendő lépéseket. Az LMP egyúttal sajnálatát és egyet nem értését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa nem lát indokot a ciános aranybányászat európai betiltására: a párt szerint a tiszai ciánkatasztrófa világosan megmutatta, hogy ez a technológia vállalhatatlan kockázatot jelent.
Budapest, 2015. január 29.
Sallai R. Benedek,
a Fenntartható fejlődés bizottság elnöke
