Míg tavaly egy holland kisváros, a 171 ezer lakosú Nijmegen kapta a megtisztelő címet, idén a 658 ezres Oslo mutat példát környezettudatosságból az öreg kontinensnek.
A norvég főváros többek között természeti értékeinek megőrzésével és vízhálózatának átalakításával nyerte el az Európai Bizottságtól az „Európa Zöld Fővárosa” titulust. A város lakossága kevesebb mint harmada Budapestének, csupán 658 ezren lakják. A Zöld Főváros projekt szerint „Oslo elég kicsi ahhoz, hogy új megoldásokat próbáljon ki, ahhoz viszont elég nagy, hogy ezeket a megoldásokat nagyobb városokra is alkalmazni lehessen majd”.
Oslót a Marka nevű erdő veszi körül, amely természetvédelmi területnek számít. A norvég fővárosban központi szerepe van a víznek, mivel az Oslo-fjord tengeröböl végénél terül el. Emiatt számos kisebb-nagyobb csatorna szeli át, de jó néhány tavat is találni a város különböző részein.
Ezeket a csatornákat korábban igyekeztek lezárni vagy kisajátítani, napjainkban azonban egy igen ambiciózus projekt keretében folyik a területek helyreállítása és újbóli megnyitása. Néhány csatornát már visszaadtak a vízi forgalomnak és a városlakóknak, bizonyos helyeken pedig természetvédelmi területeket hoztak létre, illetve a hirtelen esőzések során felgyülemlő csapadéktöbblet kezelésére használják a vízfelületeket.
Oslo aktív szereplője a klímaváltozás elleni harcnak is: a város jó úton halad, hogy 2020-ra az 1990-ben mért szint felére csökkentse a felmelegedést serkentő gázok kibocsátását, 2050-re pedig lenullázza saját karbonlábnyomát. Ennek elérése érdekében három fontos célt határoztak meg: a zéró kibocsátású közlekedés ösztönzését, a tömegközlekedési és kerékpáros infrastruktúra fejlesztését és az autómentes övezetek kialakítását.
A norvégok jó úton járnak céljaik elérése felé: jelenleg Oslo számít a világ elektromos autós fővárosának: az itt értékesített autók 30 százaléka már a teljesen elektromos, zéró emissziós típusok közül kerül ki.
A radikális változásoknak köszönhetően nem csak a fenti célok elérése tűnik reális elvárásnak, hanem a levegő- és zajszennyezés mértékének csökkentése és a városlakók életszínvonalának javítása is a zöld reformok pozitív velejárója.
A szinte már hagyományosnak tekinthető környezetvédelem mellett Oslóban komolyan veszik a fenntarthatóságot is. Az úgynevezett körkörös gazdaságot tekintve a norvég főváros példát mutat a világnak: a szerves hulladékokból és szennyvízből biogázt állítanak elő, amelyekkel aztán a városi buszokat és szemétszállító járműveket működtetik. A helyi cégekkel is igyekeznek jó viszonyt kialakítani, ezt szolgálja a nemrég létrehozott Business for Climate Network nevű szervezet, amelynek célja, hogy együttműködéseket hozzon tető alá a vállalatok és a helyi közösségek, a városlakók és a civil szervezetek között, hogy együtt foglalkozzanak a nagyvállalatok működésének környezetre gyakorolt hatásaival.
Emellett már 2016-ban bevezették az úgynevezett „klímaköltségvetést” (Climate Budget), egy 42 különféle rendelkezésből álló csomagot, amely három területet érint: energia és épített környezet, közlekedés, erőforrások. A széndioxid-kibocsátást például ma már ugyanúgy számon tartják, akárcsak a cégek befektethető pénzügyi eszközeit. A kezdeményezés fontosságát pedig jól mutatja, hogy részben ennek is köszönhető, hogy Oslo 2020-ra el fogja érni a kitűzött 50 százalékos emissziócsökkentést, így kijelenthető, hogy megérdemelten lett Norvégiáé az idei Európa Zöld Fővárosa titulus.
Borítókép: az erdőben talált műanyagból épített, a város közepén kiállított Plastozilla. Didrick Stenersen / VisitOSLO
Többi kép: Oslo European Green Capital 2019
Az érem másik oldala: az EU Norvégia hulladéklerakója
Az Eurostat most közzétett statisztikáiból kiderül, hogy a legtöbb hulladék az Európai Unióba Norvégiából érkezik.
A felmérés szerint 2018-ban összesen 13,1 millió tonna szemét érkezett az EU-ba az unión kívülről, ebből 3 millió tonna Norvégiából, ami öt százalékos emelkedés 2017-hez képest. Nem sokkal marad le Svájc sem, onnan 2,5 tonnát szállítottak az EU-ba (ez 3 százalékos emelkedés), az Amerikai Egyesült Államokból pedig 2,1 millió tonnát, ami viszont 16 százalékos csökkenés az előző évhez viszonyítva. Az EU-n kívülről érkező hulladékimport értéke 11,2 millió euró volt.