A rovat kizárólagos támogatója
A MATE Diplomaátadó Ünnepségén a hazai agro-biodiverzitás megőrzéséért végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Prof. Dr. Gyulai Ferencnek ítélték a díjat.
Gyulai Ferenc, az MTA doktora, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) professor emeritusa, az agro-biodiverzitás történeti forrásainak kutatója és oktatója, itthon és nemzetközileg is kimagasló érdemeket szerzett agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök kapta, az immár hetedik alkalommal odaítélt Jánossy Andor-díjat.
A díjat 2008-ban, Jánossy Andor születésének 100. évfordulóján az Öko-forrás Közhasznú Alapítvány kuratóriuma alapította. A díj átadását a Nemzeti Együttműködési Alap Közösségi Környezet Kollégiuma támogatta.
LAUDÁCIÓ Dr. Prof. Gyulai Ferenc Jánossy Andor-díj átadására
Gyulai Ferenc a kutatók új generációját nevelte fel, köztük engem is. Több mint 13 éve tudhatom tanáromnak, mentoromnak, barátomnak. A 2021. évi Jánossy Andor-díj elismeri Gyulai Ferenc a hazai agrobiodiverzitás megőrzéséért végzett kimagasló tevékenységét. Mégis kevesen tudják azt, hogy az „agrobiodiverzitás” fogalmát éppen ő vezette be 2000-ben egy Jánossy Andor emlékére rendezett nemzetközi szimpózium alkalmával.
Gyulai Ferenc 1955-ben született Debrecenben. Biológia-kémia tagozaton érettségizett, majd okleveles agrármérnökként és környezetvédelmi szakmérnökként végzett, egyetemi doktori címet nyert, a biológiai tudomány kandidátusa lett, majd megszerezte a PhD fokozatot, s később az MTA doktora címet is. Munkái során tanulmányozta az agrárinnovációk elterjedését és adaptálását, foglalkozott a Balaton kutatásával, a növénytermesztés történetével, illetve a növényi sokféleséggel kapcsolatos gyűjtemények fejlesztésével és ilyen témájú kiállítások szervezésével, valamint növényi génbanki munkával is.
Csaknem négy évtizede végez archeobotanikai kutatásokat. Témaköre igen szerteágazó: a régészeti ásatásokból származó mag- és termésleletek feldolgozása; az élelmiszer- és italmaradványok analitikai vizsgálata; műszeres és képelemző vizsgálatok szubfosszilis növényi maradványok meghatározására, metrikus feldolgozására és statisztikai elemzésére; az agrobiodiverzitás történeti forrásainak feltárása; az emberi kultúrák növénytermesztésének és a természeti környezet viszonyának vizsgálata. Tevékenysége Ázsiára, Amerikára, Európára, de elsősorban a Kárpát-medencére terjed ki, a neolitikumtól az újkorig.
Oktatást és utánpótlás nevelést harminc éve folytat.
Számos tantárgyat – pl: Archaeobotanika, Táplálkozás a történeti korokban, A növénytermesztés kezdete a Kárpát-medencében, Történeti agrobiodiverzitás – több egyetemen is bevezetett és oktatott. Közel egy évtizedig volt a Szent István Egyetem természetvédelmi mérnöki mesterszakának vezetője, majd a Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék vezetője. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola alapítója és törzstagja, ahol a Környezet- és Tájgazdálkodás Program vezetője.
Kutatói és oktatói tevékenysége mellett több éves gyűjtőmunka eredményeképpen saját birtokán – Szarvasgedén – Biohistóriai Telepet hozott létre, ahol ősi és régen honosult kultúrnövények termesztése és állatok tartása mellett honfoglalás kori háztípusokat is felépített. A kulturális és természeti értékek megőrzésében kifejtett munkáját a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Természetvédelmi Hivatala Kultúrtörténet kategóriában kiemelt I. díjjal, valamint a Henry Ford European Conservation Awards oklevéllel ismerte el.
Kevesen tudják azt is, hogy hazánkban az alakor közcélú újrafelfedezése is Gyulai Ferenc nevéhez kötődik. Immáron negyed évszázada annak, hogy az alakor egyik utolsónak számító, de még termesztésben lévő populációját begyűjtötte, majd felszaporította, és széles körű vizsgálatokat végzett rajta. Később ennek az alakor populációnak a gondozását, fajtafenntartó termesztését, feldolgozását és termékké alakítását vállalta fel a Bözödi Alakor Társaság, melynek egyben alapítója és tagja is.
Mindig is arra törekedett, hogy eredményeit közreadja könyvek és tudományos cikkek formájában, amit ötszáz megjelent publikációja is bizonyít. Mindezek mellett még tudománynépszerűsítő tevékenységet is végez: ismeretterjesztő előadásokat tart és médiaműsorokban is részt vesz.
Kitüntetései között szerepel a Darányi Ignác Díj, Pro Natura Díj és a Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat elismerés is. Továbbá 2021-ben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Professsor Emeritus címet adományozott Gyulai Ferenc részére.
Az ember már a legrégibb idők óta folyamatosan felhasználja a környezetében előforduló növényeket. A gabonafélék megjelenése pedig egy biztos alapot jelentett a különböző kultúrák fejlődése számára. A természetestől eltérő vegetáció és a hozzá kapcsolódó technológia kihatással volt a növényfajok sokféleségének változására: a természetes flórához tartozó fajok diverzitása csökkent, viszont a kultúrfajok diverzitása növekedett. Gyulai Ferenc kutatómunkája számos esetben új megvilágításba helyezi a Kárpát-medencében élt egykori kultúrák életmódját, növénytermesztési szokásait. Jelentős eredményeket ért el a régmúlt gabonáiban rejlő értékek feltárásával, hasznos tudást biztosítva számunkra. A Kárpát-medencei növényfajok tájfajtáinak felkutatásával és azok bemutatókertbe ültetésével hozzájárult az agrobiodiverzitás megőrzéséhez.
Gyulai Ferenc a sokféle díj, cím, méltatás után is meg tudott maradni egy szerény, jószívű tanárnak, mentornak, barátnak, hiszen ő nem felejt. Nem felejti az első közös növényi begyűjtésünket, bár az lehet Édesanyám almás pitéje miatt van. Nem felejti a számtalan tanulmányutunkat, köztük a görög- vagy akár az oroszországit. S nem felejti a tanítványaival töltött időt sem, hiszen ez számára is sokat jelent. Szerencsés vagyok, hogy annyi tudást, élményt és törődést kaptam, kapok Tőle. Egyben köszönettel is tartozom, hogy tanítványává fogadott!
Pósa Patrícia
