Összeszedtük az “év valamije” választások győzteseit: zöld küllő, homoki gyík, óriás énekeskabóca, bodorka, ízletes rizike, nagylevelű hárs, magnetit, óriásszarvas.
A 2022. év madara
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el “Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Az akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a zöld küllő nyerte.
A zöld küllő (Picus viridis) gyakori harkályfélénk. Szajkó termetű, 30-36 cm-es madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Az öreg madarak homloka, a fejtető és a tarkó piros (a hímeknél piros van a mindkét ivarnál fekete bajuszsávban is), a szem környéke az orrnyílások felé kinyúlóan fekete. Felsőteste zöld, repülés közben különösen feltűnő farkcsíkja sárgászöld (utóbbi felelős a téli sárgarigónak vélt madármegfigyelésekért). A test alsó része világos szürkészöld, a lágyék és az alsó farkfedők harántmintázottak. A farok tollai szürkésbarnák, világos keresztsávozással. A fiatalok fakóbb színezetűek, a pofa, a torok és az alsótest sűrű feketésbarna mintázatú. Hangja a jellegzetes, egész évben, különösen repülés közben hallatott „klü-klü-klü”.
Odúban költ, amit maga készít, évente egy fészekaljat nevel. Puha fészekanyagot nem hord a tojások alá, ezeknek az odúkészítéskor vagy felújításkor képződő faforgács biztosít alapot. Általában 5-7 tojást rak, amelyek 14-15 nap alatt kelnek ki. A fiókákat mindkét szülő eteti, nagyjából egy hónapig fejlődnek az odúban. A család a kirepülést követően még akár két hónapig is együtt maradhat. Állandó madár, a párok alapvetően egész évben, a nyugalmi időszakban is a költőterület közelében maradnak, a fiatalok többnyire nagyobb távolságokra kóborolnak. Hazai fészkelő-állománya növekedést mutat, 15 000 – 17 000 párra tehető. Védett madár, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Hangja a jellegzetes, egész évben, különösen repülés közben hallatott „klü-klü-klü”.
A 2022. év hüllője
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, folytatva a 2012-ben indult Év hüllője / Év kétéltűje programot, 2022-re Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkját, az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyíkot választotta az év hüllőjének.
A homoki gyík (Podarcis tauricus) teljes testhossza 18-24 cm. Háta közepén zöld sáv fut, melyet kétoldalt sötét, foltozott minta kísér. Magyarországon szigetszerűen, az Alföld homokpuszta gyepein fordul elő. Mint hazánk minden őshonos hüllőfaja, a homoki gyík is védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Élőhelyét a cserjésedés veszélyezteti, és a cross-motorozás és a quadozás is rombolja. Táplálékát apró rovarok képezik, őt magát sok ragadozó (pl. róka, madarak, rákosi vipera) fogyasztja. Menekülés közben gyakran cikk-cakkban fut. Március és október között, nappal aktív, a párzás áprilisban kezdődik. A nőstények 2-6 tojást raknak fűcsomók, zsombékok alá. A rendkívül apró termetű fiatalok július végétől kelnek. A hímek és a nőstények hasonló megjelenésűek.
A 2022. év rovara
Az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) nemcsak, hogy a legnagyobb termetű közép-európai énekeskabóca, de a kabócák alrendjének legnagyobb képviselője is. Testhossza 38-44 mm zárt szárnyakkal, szárnyfesztávolsága 75-85 mm. Az állat teste sötétbarnás színű, a fej, az előtor és a lábak mintázata, valamint a tor és potrohízek szegélyei barnásvörös színezetűek. A hasonló hazai fajoktól (pl. mannakabóca) termete és első pár szárnyának vöröses-narancssárga (ritkán zöld) erezete különbözteti meg. Jelenlétét elárulja a hímek éneke, melyet potrohuk tövénél található páros membránokkal keltenek. A kiadott hang hullámhossza és frekvenciája a fajra jellemző, így bioakusztikai módszerekkel határozásra is alkalmas.
Az óriás énekeskabóca más kabócákhoz – és távolabbi rokon poloskák egy jelentős részéhez – hasonlóan növényi nedvekkel táplálkozik, amely szúró-szívó szájszervével szívogat. Lárvái fák gyökerei közt fejlődnek, éveken át. A rekordtartó a társaságból az észak-amerikai elterjedésű tizenhét-éves kabóca (Magicicada septendecim (Linnaeus, 1758)), amelynek lárvája nevéhez hűen 17 éven át fejlődik. Az énekeskabóca-lárvák tökéletesen alkalmazkodtak a földalatti életmódhoz, ennek bizonyítéka pl. ásásra módosult első pár lábuk. A fejlődés befejeztével a lárva a kiássa magát a felszínre, majd vedlik kifejlett rovarrá. Hátrahagyott lárvabőreik (exuvium) alapján a faj azonosítható az első pár láb fogazottsága alapján.
A faj elterjedési területe lefedi szinte egész Dél-Európát (az Ibériai-félsziget kivételével), keleten Iránig, északon Közép-Európáig terjed. Élőhelye meleg, száraz hegyvidéki területek. Hazánkban legnagyobb számban a Balatonfelvidéken és a Budai-hegységben fordul elő. A faj hazánkban természetvédelmi oltalom alatt áll, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.
A 2022. év hala
A Magyar Haltani Társaság honlapján megadott három jelöltre december 31-én délig 4155 szavazat érkezett, ez alapján alakult ki a végeredmény. Harmadik helyen a nagyobb folyóvizek márnazónáját és a dévérzóna erősebb sodrású szakaszait jellemző bagolykeszeg végzett, megszerezve a szavazatok 20 százalékát. A védett széles durbincsra, amely csak a Duna, a Dnyeper és Dnyeszter vízrendszerében él, a szavazók 25 százaléka voksolt, így második lett. Az első helyet, 55 százalékos abszolút többséggel, a vizeinkben nagyon elterjedt és így sokak által ismert bodorka szerezte meg.
A bodorka (Rutilus rutilus) viszonylag kis testméretű hal, maximális testhossza 15-20 cm. Tömegét tekintve a hazai horgászrekord 1,9 kg. Csalihalként is használják, de gasztronómiai értéke is említésre méltó. Narancssárgás-vöröses szemgyűrűi, valamint a hasonló színű alsó úszói jellegzetesek. Hát- és hasúszója egyvonalban ered. Sokféle vizes élőhelyünkön előfordul, kivéve a hegyvidéki patakokat és a gyors áramlású vízfolyásokat. Ikráit a hínárnövényzet nyújtotta biztonságos helyekre rakja. A fiatal egyedek kezdetben planktonszervezeteket fogyasztanak, később férgek, rákok és rovarlárvák szerepelnek étlapján.
A 2022. év gombája
Az ízletes rizike (Lactarius deliciosus) fenyvesekhez kötődő, ahogy neve is mutatja, ehető gomba. Kalapja benyomott, vagy lapos, kezdetben begöngyölt szélű, tönkje csupasz, lemezei lefutók, spórapora barna színű. Közepes méretű termőteste narancsos árnyalatú, megtörve tejnedvet ereszt, amely a levegővel érintkezve megzöldül.
A 2022. év fája
Immár 9. alkalommal választották meg az Év Fáját. Az Országos Erdészeti Egyesület online szavazásán a 2192 szavazatból 1419 a nagylevelű hársra érkezett. Ez a fafaj igen hosszú életkort ér meg, hazánkban többszáz éves famatuzsálemek is ismertek.
A nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) hegyvidékeink üde erdeinek elegyfája, sziklás, törmelékes hegyoldalokon, szurdokokban is előfordul. Akár többszáz évig elélhet. Nyár elején virágzik, jó mézelő. Levélfonáka fehéren szőrözött, gömbölyded termése bordázott, repítő murvalevelével pörögve hullik a földre. Intenzív felújulóképessége miatt a gazdasági erdőkben visszaszorították, a nagyvad is erősen károsítja.
A 2022. év ásványa a magnetit
A magnetit az oxidásványok egyik faja. Kémiai nevén vas(kettő)-vas(három)-oxid. Sokszor kőzetalkotó ásvány, a vas legfontosabb ércásványa, mivel majd háromnegyed részben tartalmaz vasat. Így a legjobb minőségű és egyben legfontosabb vasérc. Fekete, közepesen kemény anyag, jellemzően oktaéderes kristályok, vagy vaskos képletekben történő megjelenési formával. Legjellemzőbb megkülönböztető tulajdonsága az aktív mágnesesség. Egy, a természetben fellelhető állandó mágnes. Az emberi fejlődés egyik leghasznosabb ásványi segítője. A korai iránytűk nélkülözhetetlen alkotórésze.
A 2022. év ősmaradványa az óriásszarvas
Az Év ősmaradványa programot 2015-ben indította el a Magyarhoni Földtani Társulat az Év ásványa programmal egyetemben. A célja pedig a földtudományok két fő alappillérének, az ősmaradványoknak és az ásványoknak a népszerűsítése. A program szervezői minden évben három jelöltet állítanak, amelyek közül interneten keresztül, illetve különböző rendezvényeken és múzeumokban leadott szavazatok alapján kerül ki a következő évi nyertes.
A 2022 évre a három ősmaradvány jelölt a híres Congeria ungula caprae nevű kagyló, ismertebb nevén a balatoni kecskeköröm, a Tetractinella nembe tartozó brachiopoda (ennek a kagylókra emlékeztető csoportnak a magyar neve: pörgekarúak), illetve az óriásszarvas (Megaloceros giganteus) volt. A legtöbb szavazatot ez utóbbi, vagyis az óriásszarvas kapta, így ő lesz a 2022-es év ősmaradványa. Ezzel leváltva a legutóbbi nyertest az óriásfogú cápát (Otodus megalodon).
Nyitókép: Nagylevelű hárs Tilia Platyphyllos forrás okoplant.hu
