Napjaink energiaválsága élesen világít rá a nyersanyagok végességére, az ellátás esetleges bizonytalanságára – ezzel együtt pedig egyre nagyobb figyelmet irányít a megújuló energiaforrások felé. Ezek hasznosítására számos módszer létezik: néhány természeti kincs felhasználása speciális eljárásokat, ipari létesítményeket vagy komoly szerkezeteket igényel, mint a vízben vagy a szélben rejlő lehetőségek kiaknázása. A napenergia hasznosítása viszont a lakosság számára is elérhető, sőt, egyre általánosabb jelenséggé válik.
A napenergia kapcsán sokan egyből a napkollektorra és a napelemre gondolnak, ugyanakkor a Nap energiáját hasznosítja a hőszivattyú is – még ha közvetett módon, a vízből, a levegőből vagy a talajból kinyerve is az ott tárolt hőenergiát. Működése során ezt a környezeti hőt gyűjti össze és mozgatja, teljesen károsanyag-kibocsátás nélkül üzemel, nem éget el tüzelőanyagot, így kifejezetten energiahatékony és környezetbarát alternatíváját jelenti számos más fűtési megoldásnak. De mire érdemes odafigyelni, ha hőszivattyút vásárolnánk? Hogyan választhatjuk ki az igényeinkhez passzoló, ideális modellt? Nézzünk is ehhez néhány tippet!
Hogyan válasszunk ki az ideális hőszivattyút?
A hőszivattyú a Nap környezetből összegyűjtött hőenergiáját fűtésre, hűtésre vagy használati meleg víz előállítására egyaránt felhasználhatja, illetve léteznek kombi, azaz mindkét funkció ellátására egyaránt képes készülékek is. Alapvetően három típusát különböztetjük meg: a geotermikus, a levegő-víz és a víz-víz hőszivattyút – attól függően, hogy a berendezés mely környezeti elemet használja hőforrásként.
Működéséhez villamosenergiára van szükség, azonban így is kifejezetten energiahatékony technológiának számít, hiszen lényegesen több hőt ad le, mint amennyi áramot elfogyaszt. Ahhoz, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a hőszivattyúban rejlő lehetőségeket, fontos, hogy méretre és teljesítményre megfelelő, energiaszükségletünket fedezni képes, hatékony modellt válasszunk. Nézzük is, mire érdemes odafigyelni!
Kapacitás
Egy épület legjobb energiahatékonyságának elérése szakszerű tervezést igényel. Ha olyan nagy beruházásba fogunk, mint egy napelemes rendszer kiépítése vagy egy hőszivattyú telepítése, minden esetben érdemes szakember segítségét kérni már az előkészítés fázisában. Az egyik legfontosabb kitétel ugyanis, hogy a fűteni kívánt helyiség a megfelelő méretű, azaz kapacitású modellel rendelkezzen. Ha alulméretezzük, akkor nem lesz képes felfűteni a helyiséget, vagy csak nagyon kemény, akár a készüléket is megterhelő munka árán.
Ha viszont túl nagy, akkor túl sok hőt bocsáthat ki, ami kárba megy, ráadásul a nagyobb kapacitású gépek több pénzbe is kerülnek. Sok készülék esetében nem változtatható a működés fokozata, ezért ilyen esetekben a hőszivattyú gyakori be- és kikapcsolások mellett tartja fenn a kívánt hőmérsékletet. Ez szintén a hatékonyságot csökkenti, emellett pedig a rendszeres leállások és újraindítások megterhelik a motort, valamint az egyéb alkatrészeket is.
Bár a pontos méretezés szakember feladata, néhány számítást mi magunk is elvégezhetünk, legalább hozzávetőlegesen felmérhetjük a szükségleteinket. Ehhez elsőként az adott helyiség térfogatát kell köbméterben kiszámolni, majd ezt a számot 44 wattal beszorozni. Ehhez az értékhez számoljunk hozzá 10%-ot ablakonként, ajtónként vagy bárhol, ahol hőveszteség mehet végbe. Végül pedig ezt az értéket a nappali 1,5-del, a hálószoba 1,2-el, az egyéb helyiségek energiaigényének tervezéséhez pedig 0,8-el szorozzuk be.
Hatékonyság
Egy hatékonyabb hőszivattyú ugyanannak a komfortérzetnek az eléréséhez kevesebb energiát igényel, mint más típusok. Nagyon fontos mutató esetükben az úgynevezett COP-érték, amelyet „jósági fokként” is szoktak emlegetni. Ez a szám azt mutatja meg, hogy a készülék 1 kWh áram felhasználásával mennyi hőenergia előállítására képes.
Ebben a mutatóban a hőszivattyú kifejezetten jól teljesít, a víz-víz típusok esetében a COP-érték akár 7 is lehet, ami annyit jelent, hogy a készülék 1 kW áram felvétele mellett 7 kW hőenergiát ad le. A hatékonyabb modellek általában drágábbak, viszont az alacsonyabb működési és energiaköltségek miatt áruk hamarabb meg is térül. Ráadásul egy energiahatékony és korszerű hőszivattyú használata esetén kedvezményesebb energetikai díjszabások es tarifák is elérhetőek lehetnek számunkra.
Környezeti adottságok
Hazánkban általában nem jellemző a szélsőséges időjárás, a modern hőszivattyús rendszerek a legtöbb esetben minden gond nélkül megküzdenek az itteni klímával, de akadhatnak kivételek. Ha kifejezetten hűvös régióban élünk, ahol télen gyakoriak a mínuszok, akkor az egyik lehetőség, hogy olyan hőszivattyút választunk, amelyik a rendszeresen tapasztalható legalacsonyabb hőmérsékleten is jól működik.
Például egy északi, hegyes-dombos térségben, telente gyakran süllyedhet akár mínusz 10 fok alá is a hőmérséklet. Ha a berendezés teljesítménye nem lenne elegendő az év leghidegebb időszakaiban, érdemes lehet valamilyen másodlagos fűtési rendszerrel együttesen használni, hogy egymást kiegészítve biztosítsák az otthonunk melegét.
A tervezés és a kivitelezés komoly szakértelmet igényel, ugyanakkor az első lépésként hasznos lehet a fenti szempontok alapján előre felmérni igényeinket. A cél az, hogy az energiaszükségletünket tökéletesen kiszolgálni képes, pontosan méretezett és a megfelelő teljesítménnyel rendelkező típust válasszuk ki. Ha azt szeretnénk, hogy hosszú éveken át megbízható, komfortos és hatékony rendszerünk legyen, érdemes megfontolt döntést hozni és rászánni a szükséges időt és energiát az előkészítésre is!
