Az idei utolsó Fővárosi közgyűlés közel 65 focipályányi területet vont oltalom alá. Van közte olyan, ahol 200 millió forint értékű növényállomány található, mezőgazdasági területből lett erdő és vizes élőhely is.
Egy világváros is tele van természeti értékekkel, és Budapest különösen gazdag „gyűjteménnyel” büszkélkedhet, területén barlangok, források, növények élőhelyei, parkok, arborétumok, idős fák, kertek, fennsíkok, vízes élőhelyek állnak védelem alatt.
Megóvásuk a városi környezetben különösen nagy kihívást jelent, ezért is van az, hogy a természeti területek jellemzően többszintű jogi védelem alatt állnak: országos vagy helyi jelentőségű védettség Budapest területének 7 százalékát érinti, ami közel 3.700 hektár terület. Az európai jelentőségű Natura 2000 területek hasonló nagyságban, jellemzően átfedésben vannak az országos és helyi jelentőségű védett területekkel. A fővárosi helyi védett területek összesen 918 hektárt tettek ki a 2022-es adatok szerint, és még körülbelül ugyanekkora terület érdemes a védelemre.
A Budapest zöldítéséről szóló Radó Dezső Terv egyik célja a helyi jelentőségű természetvédelmi területek növelése, ezért folyamatosan vizsgálják azokat a területeket, amelyek ma még nem állnak védelem alatt, de az ott található természetvédelmi értékek miatt fontos lenne védeni őket. A jelenlegi ciklus alatt oltalom alá vett területek közül a Fővárosi Közgyűlés 2021. decemberében döntött a szalamandrák lakóhelyeként ismert Jegenye-völgy és az Óbudai-sziget ártéri erdőinek védetté nyilvánításáról.
2022 tavasza óta dolgoztak a IV. kerületi Farkaserdő védetté nyilvánításán, valamint ekkor indult el a Nagytétényi Duna-part ideiglenes védettségének tető alá hozása is, amit 2022 nyarán véglegesítettek is.
Újabb alapos szakmai előkészítő munka ért révbe most azzal, hogy a 2023-as utolsó közgyűlés három új természetvédelmi terület létrehozásáról, összesen mintegy 65 focipályányi terület védelméről döntött
Kapcsolódó anyagok:
Védett lett az Óbudai-sziget galériaerdője és a Szalamandra-völgy