Az emberiség naponta 3,5 millió tonna szemetet termel, és ha nem változtatunk a szokásainkon, 2100-ra ez a szám 11 millióra nőhet – írják kanadai kutatók a Nature-ben. Szerintük a hulladéktermelés növekedése nagyobb, mint a többi környezetkárosító tényezőé, beleértve az üvegházhatású gázokat is.
A szemétfelhalmozódásnak már most óriási hatása van a bolygóra, amit jól szemléltetnek például nagy szemétörvények az óceánokban. A szakértők szerint jó úton haladunk afelé, hogy megháromszorozzuk a szemét mennyiségét. Ma az európai és észak-amerikai ipari országok termelik a legtöbb hulladékot. Itt a kutatók szerint a napi szemétmennyiség 2050-ben érheti el a csúcsot; a népességnövekedés lassulásával és a technológiai fejlődéssel lassan csökkenthető a szemét mértéke. Ez bizonyos városokban akár korábban is bekövetkezhet. A kaliforniai San Francisco például a hulladék 55 százalékát újrahasznosítja, és a terveik szerint 2020-ra teljesen felszámolhatják a megmaradó szemetet.
A szemét elsősorban a városi régiók problémája. A városlakók fejenként kétszer, vagy akár négyszer több hulladékot termelnek, mint a vidéken élők, és a városiasodás egyre nagyobb méreteket ölt az egész világon. 2025-re a napi szemét mennyisége elérheti a több mint hatmillió tonnát, amely elég lenne kukásautók 5000 kilométeres konvojának megtöltéséhez.
A szemét mennyisége leginkább ott növekszik, ahol a gazdasági növekedés is jelentős. Egyes kínai, koreai, brazíliai és mexikói szemétlerakókban már most is naponta tízezer tonna szemét landol. A prognózisok szerint a dél-ázsiai gazdaság, főként az indiai 2025 körül kezd erősen növekedni. A Szaharától délre lévő afrikai országokban ez 2050 körül várható.
Hulladékok lebomlási ideje:
- Papír: 2-5 hónap
- Pamutruha: 1-5 év ( A nedves talajba elásott cellulóz évekig nem rothad el. )
- Tejesdoboz: 5 év
- Nejlonzacskó: 10-100 év
- Pelenka: 50-100 év
- Konzervdoboz: 50-100 év
- Sörösdobozok műanyag karikája: 450 év
- Zöld üveg: 1 millió év
- Műanyag flakon: soha
(Forrás: Wikipédia)
