Fontos mérföldkőhöz érkeztek a bécsiek a tarvarjak visszatelepítésében: először fészkeltek újra önállóan egy természetes sziklamélyedésben a Bodeni-tónál, Überlingen közelében. Erre azok a bábuk ösztönözték őket, amelyeket 3D nyomtatóval készített a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM).
„Eddig az ibiszfélék egy közeli mesterséges költőfalban fészkeltek. Ez egy áthidaló megoldás volt az eredetileg állatkertekből származó madarak számára, hogy megtanulják, hogy a térségben is tudnak költeni. A cél azonban kezdettől fogva az volt, hogy az északi kopasz ibiszek, vagyis a tarvarjak visszatérjenek természetes költőhelyükre. Az utolsó fontos mérföldkő most elérkezett” – mondta Stephan Hering-Hagenbeck, a Schönbrunni Állatkert ügyvezető igazgatója.
A Bodeni-tónál található tarvarjúkat 2014 és 2019 között az első EU LIFE-projekt keretében telepítették vissza. A természetvédelmi erőfeszítések részeként a kampány csaknem felére csökkentette az illegális madárvadászat okozta veszteségeket. Bár a projekt célkitűzéseit sikerült elérni, a modellezés azt mutatta, hogy egy ekkora populáció még nem képes önállóan fennmaradni, ezért újabb erőfeszítésekre volt szükség. Ekkor került sor a 3D modellezésre: „A bábuk elkészítéséhez egy tarvarjú 3D-szkenjét vettük alapul. A modelleket ezután rétegről rétegre építettük fel a 3D nyomtatónkkal” – magyarázta Katrin Vohland, az NHM Wien főigazgatója.
A maketteket február végén a Waldrappteam egyesület a Donau-Heuberg hegyi mentőszolgálattal együtt helyezte el a több, mint húsz méter magasan lévő sziklamélyedésbe. Ennek eredményeként jelenleg öt fészkelő pár nevel egy tucatnyi fiókát a mélyedésben. „Várhatóan a fiatal tarvarjúk augusztus közepén hagyják el a fészküket. Ősszel szüleikkel együtt indulnak el a toszkánai telelőhelyükre, így megtanulják a vándorlási útvonalat, és remélhetőleg később saját fiókáikkal majd hozzájárulnak a vadon élő kolónia növekedéséhez a Bodeni-tónál” – mondta Anne-Gabriela Schmalstieg, a Waldrappteam támogatói egyesület munkatársa. Az európai stabil tarvarjú-populáció kialakítása érdekében idén is szabadon engednek állatkertekben született fiatal madarakat. Jelenleg 36 fiatal tarvarjút szoktatnak emberi gondozóik egy ultrakönnyű repülőgéphez, amelynek segítségével megmutatják nekik az andalúziai telelőhelyre vezető utat.
Az északi kopasz ibisz, másnéven tarvarjú a világ egyik legveszélyeztetettebb madárfaja, amely Európában a 17. században pusztult ki. A Schönbrunni Állatkert 2002 óta támogatja e lenyűgöző madár kutatását és visszatelepítését, és 2022 óta pedig ők irányítják a LIFE projekt második szakaszát. Az északi kopasz ibisz egy vándormadár. A telelőhelyre vezető repülési útvonalat a szüleiktől kell megtanulniuk életük első évében a fiókáknak, ezért is fontos a vándorlásukat a bábukkal és a szimulációval segíteni.
