Rendeletben módosította a bányajáradék fizetési szabályait a kormány, hogy különadóval terhelje a kerámia építőanyagok külföldi gyártóit. E termékek 2020. januári árához mérten fix szorzókkal meghatározott ár fölött 90 %-os bányajáradékot kell fizetni a gyártóknak. A Zalakerámia példája jól mutatja, hogyan próbálja a Fidesz kiszorítani a külföldi tulajdonosokat az építőipari alapanyaggyártásból.
Az intézkedés elsősorban a téglásokat és a cserepeseket sújtja, azokon belül is az olyan külföldi gyártókat, mint a Wienerberger, a Leier, a Lasselsberger (Zalakerámia) és a Creaton. A cementgyártók esetében már lépett hasonlót a kormány, ott emelkedő árakhoz és hiányhoz vezetett a piaci folyamatokba való beavatkozás.
Az ilyen lépéseknek eddig sosem lett jó vége
A kormány nem egyeztetett a szektor szereplőivel a lépés előtt. Noha épp azt vállalta az Európai Bizottság irányába, hogy visszavesz az önkényes, egyeztetés nélküli jogszabályalkotásból. Az sem idegen a kormánytól, hogy úgy avatkozzon be a piaci folyamatokba, hogy a külföldi szereplőket büntetve a hazai cégeket hozza helyzetbe. Az utalványszolgáltatók piacáról kiebrudalt francia cégek jogi fórumon vettek elégtételt, egyrészt a piaci szabályozást meg kellett vátloztatni, másrészt a magyar állam végül több mint 33 millió eurós kártérítést fizetett a Sodexónak – az adófizetők pénzéből.
Az Orbán kormány szeret beavatkozni a piaci árazásokba, és biztosan láttak már olyat, hogy: jöttek a hatósági áras taxik, és nem volt többé kiszámítható taxiszolgáltatás a fővárosban, megérkezett az üzemanyag-ársapka, és idejárt tankolni a környező országok lakossága, majd kialakult a benzinhiány. De ismerős lehet az élelmiszer-ársapka következménye is, uniós rekord élelmiszer-infláció, felborult ágazatok, tojáshiány, cukorhiány, tejhiány.
Az építőiparban is volt már egy ilyen kísérlet, bár itt nem konkrétan a hatósági ár bevezetését választotta a kormány, hanem csak valami hasonlót.
A Magyar Közlöny 2021/129. számában megjelent rendelet alapján a belföldön kitermelt, előállított homokra, kavicsra, cementre kiegészítő bányajáradékot kell fizetnie minden olyan gyártónak és termelőnek, amelynek 2019-es éves nettó árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot. Az intézkedés szerint ha egy gyártó drágábban adja a termékek valamelyikét a hatósági árnál, akkor a nettó ár és a hatóság által megállapított ár közötti különbségből származó bevétel 90 százalékát bányajáradékként havonta be kell fizetnie az államkasszába.
Az importra hasonló jellegű fizetési kötelezettség nem vonatkozik. Az intézkedés drámai következménye az lett, hogy a nagy multiknak se gyártani nem akaródzott (minek termeljenek veszteséget?), de azért a cégeiket nem is akarták eladni a gigantikus méretű globális multik (ha esetleg ez volt a nyomásgyakorlás célja).
A cement kapcsán ez a fajta szabályozás óriási alapanyaghiányhoz és áremelkedéshez vezetett (mivel a hazai gyártást ellehetetlenítették), de az is vicces volt, hogy a gyárak a termékárak helyett szolgáltatási díjakkal próbálkoztak (felrakodási, raklapdíj, kiszállítási díj), mert azt gondolták, hogy így elkerülhetik a büntetőadót. De így is kialakult a cementhiány: nem volt hazai cement, nem volt beton, akadoztak a nagy építkezések (még Paks II.-n is gondot okozhat a lépés), bár szép lassan elkezdett bejönni az országba a drága szlovák cement – írta a Telex.
A Zalakerámia példája jól mutatja, hogyan próbálja a Fidesz kiszorítani a külföldi tulajdonosokat az építőipari alapanyaggyártásból
A bányajáradéknak egyetlen célja lehet csak: lehetetlen helyzetbe hozni az építőanyagok kitermelésével és gyártásával foglalkozó vállalatok tulajdonosait, hogy nyomott áron értékesítsék cégeiket. Ezt a feltételezést akár rosszindulatúnak is lehetne tartani, ha nem az Orbán-kormány építési minisztere, Lázár János mondta volna el az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Spakli 21 című podcastjában. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a logisztika és az építőipari mellett az építőipar lehet az a terület, ahol “gazdasági pozíciókat lehet fogni“, ahol a magyar nemzeti tőke megjelenhet.
Lázár János azt is megjegyzi, hogy nagyon fáj neki, hogy 80 százalékban import alapanyagból kell itthon építkezni. Ahogy a cementet sújtó bányajáradékról szóló cikkünkben adatokkal részletesen alátámasztva bemutattuk, pontosan a kormány intézkedései emelték meg nagyon jelentősen az import arányát és hozták nehéz helyzetben a hazai termelőket. Részletek a G7 gazdasági portálon >>>
Nyitókép: illusztráció a Lasselsberger -Zalakerámia tófeji gyára Zala megye
