A Balatoni Limnológiai Intézetnek semmi köze a Tihanyi-félsziget mellett zajló víz alatti mesterséges zátonyok, vagy más néven akadók építéséhez – reagált a Balatontipp kérdéseire a kutatóintézet vezetője.
A Balatontipp nyomán napokban mi is megírtuk, hogy félmilliárdos költséggel mintegy 10 ezer köbméter követ hordatnak a Balatonba a Tihanyi-félsziget délnyugati oldala mellett a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és konzorciumi társai. A 8 db, egyenként 800 és 1600 m2 közötti területű víz alatti zátonnyal – régi balatoni elnevezéssel, akadóval – mesterséges szaporodóhelyet akarnak kialakítani egyes halfajoknak. Mindezzel elő akarják segíteni az érintett fajok produkciójának bővülését, illetve a biodiverzitás növekedését.
Több, a cikkhez hozzászóló olvasó kételyét fogalmazta meg, hogy nagy horderejű beavatkozás valóban a várt hatást hozza-e majd. Többük úgy véli, hogy az érintett fajok populációjának növekedése legfeljebb rövid ideig tarthat. A víz alatti kőszórásokkal hosszabb távon inkább ellenkező hatást érnek el, mert az invazív kagylók megtelepedését, és a kagylókat táplálékul használó pontypopuláció növekedését idézik elő. Ez végeredményben a biodiverzitás növekedése helyett annak csökkenését eredményezi.
A fentiek alapján a Balatontipp az alábbi kérdésekkel fordult Dr. Jordán Ferenchez, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatójához.
– A intézet kutatói hogyan látják a fenti beavatkozás várható hatását, eredményét?
– Mi az álláspontjuk arról, hogy szabad-e ilyen nagy horderejű beavatkozásba kezdeni a várható hatások pontos ismerete nélkül?
Jordán Ferenc azonnali rövid válaszként kijelentette, hogy nem érintettek a beruházásban. Elmondta azt is, nem tartják teljesen logikusnak, hogy a Balatoni Limnológiai Intézet is csak a sajtóból értesült róla.
– Nem vagyunk biztosak benne, hogy nem jár ökológiai kockázatokkal – bár ennek mélyebb elemzésére senki sem kért fel minket – zárta a rövid válaszát.
Az már az első cikkünk kiegészítésekor kiderült, hogy a Balatonban végzett munkához vagyonkezelőként engedélyt adó Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nem készített, nem készíttetett előzetesen tanulmány a rendkívüli méretű beavatkozás várható hidrológiai hatásairól. Végeztek-e, végeztettek-e számításokat arról, hogy a Balaton medrének egy ilyen jelentős átalakítása hogyan befolyásolja a víz, illetve az iszap áramlását az érintett területen, és ez milyen kihatással lehet a térségben lévő strandokra – sajkodi, örvényesi, balatonudvari, balatonakali községek strandjaira? – Ha végeztek ilyen számításokat, kik végezték ezeket, és milyen eredményre jutottak? – kérdeztük tőlük. Amire csak annyi válasz érkezett: – A biodiverzitást növelő beavatkozás áramlási holttérben, a mederfenéken történik, hatása a számítási hibahatár alatt van.
Most megpróbáljuk tisztázni, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. és konzorciuma milyen hidrológiai és ökológiai szakértői anyagra alapozza a 10 ezer köbméter kő Balatonba hordását – írta Győrffy Árpád.
Tájékoztató „akadók” építéséről a Balatonon
Társaságunk honlapján 2020. január 15-én jelent meg híradás, mely szerint élőhelyfejlesztési munkálatok zajlanak a Sajkodi-öbölben. Az írásunk kapcsán sok kérdést kaptunk a horgásztársaktól és a sajtó munkatársaitól. Születtek tényszerű és szenzációhajhász cikkek is a témában. Utóbbiak sok esetben sajnos a hivatalos válaszokat kiforgatva, helytelen feltételezésekkel tarkított gondolatokat adtak közre. A nagy érdeklődésre való tekintettel, illetve, hogy „tiszta vizet öntsünk a pohárba”, igyekszünk az alábbiakban széleskörű tájékoztatást adni a témában.
Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. reakciója részletesen >>>
Kapcsolódó anyagok:
A Balatoni Limnológiai Intézet elhatárolódik a Tihany melletti kőtöltési munkától
