„Az most egy csoda, hogy minket »csak« a levonuló árhullám érint, ezt még ki lehet védeni a megszokott módon, a töltések közt, a mederben. De mi lett volna, ha Boris legdurvább csapadékzónája minket kap el? Benne lehet ugyanis a pakliban, hogy a jövőben hozzánk érkezik meg az a 400-500 mm egyszerre… ” – írja Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője FB bejegyzésében.
Azért a Kárpát-medence ritka szerencsés hely… A Boris ciklon, ami Közép-Európa legnagyobb áradásait hozta és immáron 7 megerősített halálos áldozata van, főként Ausztriában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában tarolt. A hozzánk jutó csapadék töredéke annak, mint ami ezekben az országokban esett (Csehország most tart az elmúlt három napi összeget nézve 435 mm esőnél, míg nálunk a Dunántúlon a 100 mm-t sem nagyon értük el). Az olyan esőzések okozta áradások ellen, mint amit a cseh és osztrák barátaink most átélnek nincs védekezés. Nincs az az árvízvédelmi készültség ugyanis, amivel fel lehet készülni arra, hogy egy-egy területen lezúdul az éves csapadékösszeg két-három nap alatt.
Az extrém szélsőségek persze mérsékelhetők valamennyire, de ehhez hely kell, ahogy a víztározáshoz is. Az most egy csoda, hogy minket “csak” a levonuló árhullám érint, ezt még ki lehet védeni a megszokott módon, a töltések közt, a mederben.
De mi lett volna, ha Boris legdurvább csapadékzónája minket kap el?
Benne lehet ugyanis a pakliban, hogy a jövőben hozzánk érkezik meg az a 400-500 mm egyszerre… Az ilyen extrémitások már nem oldhatók meg a szokásos módszerekkel, ennyi vizet a végletekig mélyített, csatornákká alakított patakmedrekben és árkokban, a fátlanná irtott folyómedrekben sem lehet elvezetni. Ráadásul két hónap kvázi csapadékmentes, aszályos időszakra zúdul rá a 10 havi eső. Ide most talán megnyugtató zöld megoldást kellene írni, de szerintem erre a kihívásra nincs egyszerű válasz. Csak azt tudjuk tenni, hogy komolyan vesszük az éghajlatváltozást és a klímaadaptációt.
Borisra számítani lehetett már rég. Tavaly is, tavaly előtt is, azelőtt is – mindig, amikor 30°C-ot közelítette a Földközi-tenger hőmérséklete, kellett volna számolni azzal, hogy ebből jöhet egy Boris-szerű ciklon. Jött is egyébként durva vihar, csak amíg egy Görögországi településre zúdult le egyszerre 700 mm, addig nem érte el az ingerküszöbünket. Most azonban, hogy picit más időjárási helyzet keletkezett és hozzánk érkezett meg a 30°C közeli hőmérsékletű Földközi- és Fekete-tenger feletti roppant párás légtömeg, most mi kaptuk a nyakunkba az első őszi nagy vizeket. Lesz még ilyen, mert az évszázad legmelegebb nyara valószínűleg az elkövetkező időszek leghűvösebbje is egyben.
Nyitókép: győri rakpart lezárás árvíz miatt 2024 09 15. forrás: Dézsi Csaba András még győri polgármester Fb oldala
