A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) a most megjelent CSOK rendelet kapcsán felhívja az új lakások építését, vásárlását tervezők figyelmét arra, hogy a lakáscélú állami támogatások révén épített új lakásokra már vonatkoznak a szigorúbb épületenergetikai követelmények.
A 7/2006-os TNM rendelet [az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról] (6. § (2) d)) szakasza szerint „Új épület létesítése során, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg”, meg kell felelnie a költségoptimalizált követelményszintnek. A rendelet értelmezését – még ha annak megfogalmazása kétséget is hagyhatna – az általa végrehajtani célzott uniós jogszabály pontosítja.
Az Energy Performance of Building Directives (EPBD) idevágó szakasza szerint a költségoptimalizált követelményszintet azokra az épületekre is alkalmazni kell, amelyek éppen nem energetikai, hanem egyéb állami, költségvetési támogatásban részesülnek. Az EPBD 10. cikke (6) bekezdése alapján ugyanis „Amikor ösztönzőket nyújtanak épületek felépítéséhez vagy jelentős felújításához, a tagállamok figyelembe veszik az energiahatékonyság költségoptimalizált szintjeit.” A költségoptimum szint és az ehhez kapcsolódó energetikai megoldások hosszú távon és fenntartható módon biztosítják, hogy a rezsi alacsony maradjon. Emellett számos társadalmi és gazdasági hasznot is generálnak: magasabb és stabil marad az ingatlanok értéke, a családok melegebb és komfortosabb lakásokban élhetnek, mennyiségében csökken és az ingadozó energiaáraknak kevésbé kitetté válik a lakossági energiafogyasztás.
Az új házakat minimum ötven évre építjük.
Közös érdekünk, hogy állami támogatással már ma csak olyan lakások épüljenek, melyek megfelelnek a 2018-tól általánosan is érvényessé váló épületenergetikai követelményeknek. Fontos szempont az is, hogy már most úgy kell az új épületeket megtervezni, hogy ha 2018-ban kerülnek átadásra, akkor csak a költségoptimalizált szintet teljesítő épületek kaphatnak használatbavételei engedélyt. Új épület építése esetén ráadásul a költségoptimalizált szint okozta többletkiadás gyorsan, mintegy öt év alatt megtérül – áll a Magyar Energiahatékonysági Intézet közleményében.
