Szakértők szerint az Európai Unió döntéshozóinak sürgős beavatkozására van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés fenntarthatósága, a biodiverzitás megőrzése és az európai élelmiszer-ellátás biztonsága érdekében Európában is lehetővé váljon az innovatív biotechnológiai módszerek szélesebb körű alkalmazása.
A földhasználat, a fenntartható élelmiszer-termelés és a növénynemesítési innováció stratégiai kérdéseit veszi sorra az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) legújabb jelentése.
A növekvő, egyre intenzívebb mezőgazdasági termelés és a biológiai sokféleség megőrzésének igénye világszerte komoly kihívást jelent a kutatók és a politikai döntéshozók számára egyaránt. Több élelmiszer fenntartható előállításához olyan növényekre van szükség, amelyek magasabb termőképességük révén jobban kihasználják a korlátozott földterület adta lehetőségeket, miközben termelésük a lehető legcsekélyebb környezeti terhelést okozza. Az ilyen fajták nemesítéséhez azonban a biotechnológia nyújtotta minden lehetséges eszközre szükség lehet. Az egyes módszerek között nem elvi alapon, hanem eredményességüket és hatásukat megbízhatóan elemző tudományos bizonyítékok alapján célszerű választani – mutat rá "A jövő vetése: lehetőségek és kihívások a növénynemesítés genetikai módszereinek alkalmazásában a fenntartható mezőgazdaságért" című, a közelmúltban megjelent EASAC-jelentés, amelynek célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a fenntartható mezőgazdaság megvalósításához vezető stratégiai döntések távlati hatásaira és következményeire.
A dokumentum részletes értékelést ad az EU mezőgazdaságának számos időszerű problémájáról. Nemzetközi bizonyítékokat elemezve megállapítja: a jelenlegi uniós szabályok következménye, hogy az EU-ban a mezőgazdasági innováció a versenytársakhoz képest alacsonynak számít, ami az európai tudományos, környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági célkitűzések elérését egyaránt akadályozza. A szakértők szerint más iparágakhoz hasonlóan a szabályozásnak a jövőben a megtermelt, előállított termék tulajdonságaira, nem pedig az előállítás módszerére kellene fókuszálnia. A jelenlegi lassú és költséges, a multinacionális óriásvállalatoknak kedvező környezet helyett a nyílt innováció megteremtését, a kisebb vállalatok színre lépésének előmozdítását támogató stratégiát javasolják. A jelentés kiemeli: a növénynemesítés szabályozásának nem szabad akadályoznia a tudományos eredmények hasznosítását, vagy gátolnia az innovációt, és elnyomnia a vállalkozó kedvet a kis- és középvállalkozások és az állami szféra körében. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az EU szakpolitikai döntései befolyással bírnak a világ más régióira is, és az uniós stratégia nem értelmezhető a fejlődő világban zajló folyamatok ismerete nélkül.
A jelentés felveti az Európai Unióban eddig nem alkalmazott növénynemesítési technológiák bevezetésének lehetőségét is. A tudományos eredményeken és nemzetközi tapasztalatokon nyugvó, átlátható, arányos és kiszámítható szabályozási rendszer alapján a növénynemesítési eljárások szélesebb köre elősegíti a fenntartható mezőgazdaság kialakulását, és hozzájárul az unió élelmiszer-függésének csökkentéséhez.
***
Az európai nemzeti akadémiák 2001-ben azzal a céllal alapították az EASAC-ot, hogy a testület elősegítse a megalapozott tudományos szempontok érvényesülését az uniós döntéshozatali folyamatokban. E cél jegyében az EASAC, amelynek egyik választott alelnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az energetika, a környezettudományok és az élettudományok témakörében készít tanulmányokat, ajánlásokat a döntéshozók és az érdeklődők számára. A témák kidolgozását a Tudományos Tanács által megbízott munkacsoportok végzik. Az EASAC korábban jelentést készített a szintetikus biológia, azaz a természetben nem létező biológiai szerkezetek előállításával foglalkozó fiatal tudományág helyzetéről, tanulmányt tett közzé a fertőző betegségek kezeléséről, a mesterségesen előállított nanoszerkezetek egészségre gyakorolt hatásáról, a közvetlenül a fogyasztóknak nyújtott genetikai vizsgálatok lehetséges előnyeiről és ártalmairól, valamint a bioüzemanyag-előállítás helyzetéről és környezeti hatásairól.
