Budapest céljaival ellentétesen az autóforgalom növekedését hozhatja a Galvani-híd jelenlegi tervek alapján való megépítése. A hiányzó dél-budapesti kapcsolat csak megfelelő intézkedések és a mostaninál emberibb léptékű tervek esetén szolgálhatja a belváros forgalomcsillapítását, illetve segítheti a közösségi és kerékpáros közlekedés térnyerését.

A Kerékpárosklub egy kevésbé autópálya-jellegű hidat tartana jónak, ezért a tervek átdolgozását kérte a kormánytól és a fővárostól.

A Galvani-híd önmagában nem járul hozzá Budapest gépjárműforgalmának csökkentéséhez, írta a Magyar Kerékpárosklub Karácsony Gergelynek és Vitézy Dávidnak elküldött állásfoglalásában. A főpolgármesternek és a kormányhoz tartozó Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójának írt levelünkben kiemeltük: „Budapestnek elsősorban nem új hídra van szüksége, hanem Budapest céljainak megfelelően elsősorban a közösségi, gyalogos és kerékpáros közlekedésbe kell fektetnie.”

A főváros 2014-ben, majd 2019-ben elfogadott mobilitási terve a személygépjármű-forgalom csökkentését, a közösségi közlekedés, gyaloglás és kerékpározás arányának növelését tűzte ki célul. A budai Galvani utat a Ferencvárosi rendezőpályaudvar területével a Csepel-sziget – még beépítetlen – északi csücskén összekötő híd jelenlegi tervei nem a fenntartható közlekedési módok, vagy ezek kombinációjának választását segítik.

Bár a híd építését gyakran a belváros forgalomcsillapítási igényével szokták magyarázni, önmagában az új átkelő nem szolgálja ezt a célt. A híd nagy autós kapacitása és autópálya jellegű csomópontjai helyett emberi léptékű tervekre, és a gépjárműforgalom várható növekedését megakadályozó, az átmenő forgalmat az új hídra terelő belvárosi intézkedésekre van szükség.

Magyarországon is tapasztalat, hogy új elkerülőutak építése után csak időszakosan enyhült a tehermentesíteni kívánt területek forgalma, ha ezt nem követték forgalomcsillapító lépések a meglévő utakon. Nem meglepő, hiszen közúti kínálat bővülését lassan feltölti a kereslet.

A Kerékpárosklub szerint a Galvani – vagy bármely dunai – híd építésének előfeltétele, hogy végeredményként ne az autóforgalom növekedjen. A forgalmi terhelést tartósan a nem autós közlekedési módok vonzóbbá tétele tudja csillapítani, amit a főváros korábban elfogadott mobilitási stratégiája is előír. Az új hidat és a hozzá kapcsolódó úthálózatot maximum 50 kilométer/óra sebességre, kényelmes és biztonságos gyalogos, kerékpáros kapcsolatokkal kellene megépíteni. Ha autópálya-jellegű csomópontok helyett városi jellegű környezetet hozunk létre, a zajterhelés és balesetveszélyt is csillapíthatjuk. Ennek érdekében a tervek felülvizsgálatát, átgondolását tartjuk szükségesnek.

• Olvasd el ezt is: Egyetlen gyalogos és kerékpáros sem halt meg tavaly közlekedési balesetben Osloban

Megépülhet a Galvani híd

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) február 27-i ülésén sok más fontos téma mellett az új déli Duna-híd kérdése is végre eldőlt. Karácsony Gergely főpolgármester és Gulyás Gergely miniszter vezetésével a Tanács egyetértésre jutott abban, hogy a Galvani híd megépítése jó megoldást kínál Dél-Buda és Dél-Pest összekötésére és segít a belváros forgalomcsillapításában – írta Facebook-posztjában Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ nemrég kinevezett vezetője. Vitézy az ülésen Fürjes Balázs államtitkár felkérésére bemutatta a híd és a kapcsolódó utak terveit, a belvárosi forgalomcsillapítással való összefüggéseket, a villamosfejlesztések hálózati koncepcióját, és a Galvani híd mellett szóló érveket.  RÉSZLETEK >>>