Számos európai országban több idő áll a jövőben a gombagyűjtők rendelkezésére. Az éghajlatváltozás miatt ugyanis meghosszabbodott a termőtestek növekedési ideje, és sok esetben kitolódott az év vége felé – derült ki 746 297 gombaadat kiértékeléséből.
Az adatgyűjtés Ausztriában, Svájcban, Norvégiában és Nagy-Britanniában történt – tájékoztattak az Oslói Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS). Egyes gombafajok növekedési ideje 1970 és 2007 között több nappal is elhúzódott.
A gombák kulcsszerepet töltenek be az ökoszisztémákban: lebontják a növényi és állati maradványokat, és sokszor általuk jutnak vissza a tápanyagok és ásványi anyagok a körforgásba.
Elsősorban az erdei gombák ízletes termőtestei ismertek, mint amilyenek a tinóruk, rókagombák vagy vargányák. Ezek ősszel nőnek ki a földből, hogy lemezeik vagy csöveik közül kiszórják spóráikat. A gomba fő tömegét azonban egy földalatti fonalszövevény képezi.
Számos adat lelkes amatőr gombászoktól származik, azonban azok jó néhány részletben megegyeznek a szakemberek által gyűjtöttekkel.
Ausztriában a gombaszezon vége átlagosan évtizedenként 1,1 nappal tolódott ki az év vége felé – írják a kutatók. Nagy-Britanniában ez az érték egyes területeken a 6,4 napot is elérte. Norvégiában ugyanakkor akár 3,8 nappal korábban is kezdődött a szezon.
A termőtestek növekedésének változásai számos következménnyel járhatnak, mivel a gombák temérdek lebontó folyamat részesei, amelyeknek során többek közt üvegházhatású szén-dioxid szabadul fel. A táp- és ásványi anyagok körforgása is megváltozhat.
