Azonnali intézkedéseket sürget a Habitat for Humanity az energiaszegénység felszámolására világszerte. A nemzetközi civil szervezet egy friss kutatása alapján úgy látja, hogy a leggyorsabb ütemben az elavult lakóépületek energiahatékonnyá tételével és a lakástulajdonosok támogatásával lehetne javítani a jelenlegi helyzeten.

A szocializmus idején nagy mennyiségben épült, gyakran alacsony minőségű lakóépületek nagy kihívások elé állítják a délkelet-európai, poszt-szocialista országokat. Ezeket az lakóházakat a legtöbb esetben az energiahatékonyság szempontját teljesen figyelmen kívül hagyva tervezték meg, aminek következtében a lakóik kiadásainak akár ötven százalékát az energiaköltségek teszik ki, ez pedig energiaszegénységbe taszítja őket – derül ki a Habitat for Humanity legfrissebb tanulmányából.

Az energiahatékonyságot célzó felújítások akár 40-50%-al csökkenthetik az energiafogyasztást.

A ’90-es években végbement privatizációs hullám után a régióban a lakóépület-állomány magánkézbe került, az épületek üzemeltetéséért viselt felelősség felaprózódott. Az energiahatékonyságot célzó intézkedéseknek ezért a lakástulajdonosokhoz kell szólnia, és fenntartható alternatívát kell kínálnia a jelenlegi fenntarthatatlan helyzettel szemben. „Úgy gondoljuk, az energiahatékonyságot elősegítő felújítási intézkedésekbe elsősorban a lakástulajdonosokat kell bevonni, hiszen nélkülük semmi nem fog változni.” – mondta el Torre Nelson, a Habitat for Humanity Európa, Közel-Kelet és Afrika régiójának alelnöke.

Annak érdekében, hogy az épületek bekapcsolódjanak az energiahatékonysági programokba, a Habitat for Humanity kötelezővé tenné a szabályozók számára, hogy segítséget nyújtsanak a lakástulajdonosok közösségének a felújítási folyamatban, és segítsék őket abban, hogy a társasházakat valóban energiahatékony módon tudják üzemeltetni. Ahhoz, hogy ezek a programok anyagilag is elérhetővé váljanak, megfizethető pénzügyi konstrukciókra van szükség amelyekre a társasházak közösen pályázhatnak, valamint kormányzati hozzájárulásra támogatások vagy hitelgarancia révén.
"Az Európai Unió a nyugat-balkáni lakossági beruházásokat is támogatja különféle finanszírozási mechanizmisokon keresztül.”- mondta el Davor Kunc, az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának munkatársa, majd hozzátette: „ Az Európai Unió a helyi kereskedelmi bankokkal közösen 10-20%-kal olcsóbb hitelkonstrukciót kínál majd a háztartások számára. Hogyha például egy többszintes épület lakói úgy döntenek, hogy átfogó lakásfelújításba kezdenek, akkor 100 euró helyett akár 65 euróra is csökkenhet a költségük. Összegezve, az Európai Unió intézkedéseinek köszönhetően a Nyugat-Balkánon élők 1,6 TWh-tal (1 TWh = 1 millió KWh – szerk.) fogyasztanak majd kevesebbet évente. Ez a mennyiség Albánia négy hónapnyi villamosenergia-fogyasztásával egyenértékű. Nem elhanyagolható az így megspórolt egy millió tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátás sem, ami pedig ahhoz hasonlítható, mintha Montenegró utcáiról egy évre kivonnánk az autókat a forgalomból.”

A Habitat for Humanity arra sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy támogassa a folyamatot tudásmegosztáson keresztül is, hangsúlyozva a probléma iránti tudatosság növelését. A szervezet emellett felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy vegyék észre az energiahatékonyság és a társadalmi egyenlőtlenségek közötti kapcsolatot, és szüntessék meg az energiahatékonyság hiánya és az energiaszegénység ördögi körét. “

Az energiaszegény háztartások sajátos szükségleteit és anyagi lehetőségeit is szem előtt tartó energiahatékonysági intézkedések kidolgozására van szükség.

Azt gondoljuk, hogy a tartós siker eléréséhez az Európai Unió részéről és Magyarországon is alapvetően a szektorokon átnyúló gondolkodás, valamint politikai ciklusokon átnyúló kiszámíthatóság és erős társadalmi, politikai egyetértés szükséges, a célzott anyagi támogatás mellett.”” tette hozzá Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.

Miért komoly probléma itthon az energiaszegénység?

A hazai lakosság majdnem tíz százaléka nem tudja kifűteni az otthonát, sokan szeméttel kénytelenek tüzelni és a legtöbb érintett pedig a társadalom peremére szorul.  A napokban Brüsszelben zajló energiahatékonysággal és az energiaszegénység visszaszorításával foglalkozó régiós Habitat konferenciához kapcsolódva összeállításunkban a hazai helyzettel és a lehetséges megoldásokkal foglalkozunk.  

Mi az energiaszegénység?

Egy háztartást akkor energiaszegény, hogyha nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek egy meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira, írtja az Európai Unión belül használatos definíció.

Az Eurostat legfrissebb, 2016-os számai alapján 9,2%-ra, nagyjából 904 ezerre becsülhető az olyan háztartásokban élők száma, ahol az előző évben előfordult, hogy nem tudták megfelelően kifűteni a lakásukat. A szegénységi küszöb alatt élők* között 22,7% ez az arány, tehát csaknem negyedük ilyen háztartásban él, összesen nagyjából 325 ezer ember.  Mivel azonban ezek az adatok egy önbevallásra épülő kutatásból érkeztek, fontos látni, hogy kulturális különbségek is befolyásolhatják az eredményeket, pl. az eltérő hőérzet és az otthonok irreálisan magasra fűtése. Egy másik aspektusból, a jövedelem és energiakiadások viszonyát vizsgálva például egészen más eredményt kaphatunk.  Angol minta alapján azok a háztartások energiaszegénynek, amelyek jövedelmük 34%-ánál többet fordítanak energiaköltségekre. Ez a hazai háztartások 8-10%-át, vagyis 300-380 ezer embert érintő probléma volt 2011-ben egy, az Energiaklub által készített tanulmány alapján.  A szervezet szerint, hogyha azokat a háztartásokat vesszük energiaszegénynek ahol átlag (20%) feletti az energiakiadások aránya, akkor a háztartások 37-40 százaléka tartozik ide, vagyis kb. 1,4-1,5 millió háztartás.

Az érintett háztartások egyébként községekben, a családi házas, illetve falusias környékeken, és a családi házban lakók közül kerülnek. Az egy fős és nyugdíjas, illetve munkanélküli családtagot magába foglaló háztartások pedig nagyobb arányban vannak jelen az energiaszegény háztartások között.

Mit jelent a probléma?

“Kelet-Európában, ezen belül Magyarországon az energiaszegénység egészen rendkívüli helyzeteket jelenthet. A problémának leginkább kitett emberek rongyokkal, szeméttel fűtenek, sőt, az is előfordul, hogy kihűlnek saját lakásukban. Ezek azonban szélsőséges példák, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az energiaszegénység hozzájárul a társadalmi kizáráshoz is azáltal, hogy az energiaszegénységben élők nem tudnak részt venni az adott társadalomban elvárt, szokásos tevékenységekben sem.” – mondta el Kőszeghy Lea, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.

Az energiaszegénység okai itthon elősorban a jövedelmi szegénység, a magas energiaárak, illetve a rossz energiahatékonyságú épületek, amelyekben ráadásul az eleve szegénységben élők nagyobb eséllyel is élnek.  Mivel maga a probléma is több szakpolitika határán van: szociálpolitika, lakáspolitika, energiapolitika – ezért nehéz jó szakpolitikai válaszokat adni rá, a megoldási javaslatok szektorközi gondolkodást, tervezést, megvalósítást igényelne.  A Habitat for Humanity álláspontja szerint Magyarországon az elmúlt években kifejezetten romlott a szakpolitikai „környezet”.  A megfizethetőség javítását célzó támogatási rendszer átalakításával, (központi lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése, helyi „települési támogatások” bevezetése…stb.) kevesebb, bizonytalanabb támogatásra van lehetőség, mint korábban, ami nem segít a jelenlegi helyzeten.

Mi a megoldás?

"Az energiaszegénység csökkentésére komplex szemléletű programot kell kialakítani, amelyben a támogatási rendszer átalakítása mellett az energiafelhasználás hatékonyságát javító beavatkozások, és az energiafelhasználás mennyiségét csökkentő intézkedések is szerepet kell, hogy kapjanak, például az energia-megtakarítást célzó felújítások vagy akár az energiatudatosságot növelő képzések.
Az energiamegtakarítást célzó felújításokat elérhetővé kell tenni az alacsony jövedelmű háztartások számára is. – összegezte Kőszeghy Lea a Habitat for Humanity Magyarország álláspontját.