A nagy hőség lerövidítheti a várandósság idejét, derítették ki amerikai kutatók, akik szerint a klímaváltozás hatására ez egyre több nőt érint. Az 1969 és 1988 közötti időszak alapján kimutatták, hogy a klímaberendezések a jelenség hatását egyharmadával csökkenthetik. Minden idők legforróbb évtizede van mögöttünk.
„A csecsemők egészségét sok dolog befolyásolja, a korai születés azonban fontos tényező, amely később kimutathatóan összefügg az újszülöttek egészségével és a gyerekkori mentális eredményekkel” – idézi az MTI a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt, amiben először írták le a hőség és a rövidebb várandósság közötti összefüggéshez vezető okokat.
A Kaliforniai Egyetem kutatója, Alan Barreca és a Claremont McKenna College tudósa, Jessamyn Schaller által vezetett szakértői csoport kutatása során 56 MILLIÓ SZÜLETÉST VIZSGÁLTAK AZ 1969 ÉS 1988 KÖZÖTTI IDŐSZAKBÓL. A FORRÓ NAPOK ÁTLAGOSAN HÉT NAPPAL RÖVIDÍTETTÉK LE A TERHESSÉGEKET.
Korábbi tanulmányok mutattak már összefüggést a hőség és a rövidebb várandósság között, az okokat azonban nem tudták pontosan meghatározni.
A számítás alapját a napi születési arányszám adta. A kutatók összehasonlítottak egy minimum 32,3 Celsius-fokos napi csúcshőmérsékletű napot más évek ugyanazon napjával. Viszonyítási pontul 15,6 és 21,1 Celsius-fokos csúcshőmérsékletű napok szolgáltak. Az eredmények szerint a forró napon és az utána következőn a születési arányszám megnövekedett és csak 15 nap elteltével normalizálódott. A vizsgált időszakban évente mintegy 30 forró napot jegyeztek fel, ez 25 ezer születés esetében rövidítette le a várandósságot és több mint 150 ezer terhességgel töltött nap kiesését jelentette.
Az 1969 és 1988 közötti időszak alapján kimutatták, hogy a klímaberendezések a jelenség hatását egyharmadával csökkenthetik.
Minden idők legforróbb évtizede van mögöttünk
Az elmúlt tíz év lehet a Föld eddigi legmelegebb évtizede: a kutatók már most szinte biztosak abban, hogy a 2010-2019 közötti átlaghőmérséklet a legmelegebbé tette az idén befejeződő évtizedet a rendszeres mérések kezdete óta. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által bemutatott adatok szerint az idei év sorozatban a második vagy harmadik legmelegebb év. A jelentést az ENSZ két napja Madridban kezdődött kéthetes klímakonferenciáján (COP 25) mutatták be.
A WMO adatai szerint az 1980-as évek óta minden évtized melegebb, mint az azt megelőző. Ha a számok továbbra is változatlanok maradnak, a 2015-2019 közötti időszak bizonyul a valaha feljegyzett legmelegebb ötéves periódusnak. A kivételes mértékű globális melegedést az üvegházhatású gázok kibocsátása okozza a WMO közlése szerint. A szervezet State of the Global Climate (A világ klímájának állapota) című 2019-es jelentése az októberig tartó időszakot elemzi, amikor a globális középhőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal emelkedett az 1850-es szint fölé. A világ számos részén volt szokatlan hőség idén. Dél-Amerika, Európa, Afrika, Ázsia és Óceánia melegebb volt a korábbinál, míg Észak-Amerika egyes régiói a szokásosnál hidegebbek voltak.
Európát júniusban és júliusban érte el egy-egy nagy hőhullám, Franciaországban országos rekord született: június 28-án 46 Celsius-fokos meleget mértek. Országos hőségrekord dőlt meg Németországban, Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban és Nagy-Britanniában.
A WMO az elmúlt 10 évben tapasztalt rekord hőmérsékleteket egyértelműen összekapcsolja az üvegházhatású gázok kibocsátásával, mely az emberi tevékenység, többek között az autóvezetés, a fakitermelés és a széntüzelés következménye. A szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja 2018-ban rekordokat döntött.
A WMO közlése szerint a felmelegedés próbára teszi a természetet. Mindkét sarkvidéken olvad a jég, a tengerszint emelkedése pedig felgyorsult a műholdas mérések 1993-as kezdete óta. Az üvegházhatású gázok által generált hő nagy része az óceánokba kerül. A vizek emiatt sokkal savasabbak lettek, a tengeri hőhullámok pedig egyre gyakoribbá válnak. Amellett, hogy kárt tesz a természetben, a megnövekedett hőmérséklet az emberekre is hatással van, a hőhullámok különösen az idősebbeknek jelentenek kockázatot. “A régebben évszázadonként egyszer előforduló hőhullámok és áradások egyre gyakoribb eseményekké válnak. A Bahamáktól Japánon át Mozambikig számos ország szenved trópusi ciklonoktól. Erdőtüzek pusztítanak az Északi-sarkkörön és Ausztráliában is” – mondta Petteri Taalas, a WMO vezérigazgatója.
