Bár tavaly nőtt a megmentett élelmiszerek aránya az elmúlt évekhez képest, jelentősen emelkedett a rászorulók száma is – mondta a Magyar Élelmiszerbank vezetője a 168.hu-nak.
Élelmiszerpazarlásról akkor beszélünk, ha olyan étel végzi a kukában, amelynek hulladékká válása már egy kis odafigyeléssel is elkerülhető lett volna. A fejlett országokban, itthon is az élelmiszerhulladék 40 százaléka a háztartásokban keletkezik. Azaz mi dobjuk ki. Az élelmiszerpazarlás megfékezésére alakult meg a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely eddig több, mint 81 400 tonnányi élelmiszert osztott szét az országban, a szállítmányok értéke összességében megközelítette a 47 milliárd forintot. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület ügyvezető igazgatója, Szabó Szilvia a 168.hu-nak elmondta, hogy tavaly az élelmiszerbank által gyűjtött adományok 400 karitatív szervezeten keresztül több mint 250 000 emberhez jutottak el.
„2020-ban több mint 8 400 tonna élelmiszeradományt juttatunk el a rászorulókhoz Magyarországon, összesen 7 milliárd forint értékben, amely magában foglalja a karácsonyi gyűjtés eredményét is, ami 250 tonna volt” – mondta az operatív igazgató. Újdonságot is hozott a világjárvány az élelmiszermentők között.
„Amikor tavaly bezártak a szállodák, számos HoReCa – Hotel Restaurant Catering, azaz szállodaellátó cég vette fel velünk a kapcsolatot, hogy ne menjen kárba az általuk már megrendelt tartós élelmiszer. Szintén új jelenség volt, hogy fertőtlenítőt is számos cég felajánlott. Nevek említése nélkül elmondhatom, hogy tavaly a COVID első hulláma alatt sok olyan vállalat kereste meg az Élelmiszerbankot, amelyik korábban nem volt a partnerünk. Érezhetően nőtt a szolidaritás. Bár tavaly nőtt a megmentett élelmiszerek aránya az elmúlt évekhez képest, jelentősen növekedett a rászorulók száma is” – osztotta meg a közelmúlt tapasztalatait Szabó Szilvia.
Elmondta, a karitatív intézmény az élelmiszerfelesleget kereskedőktől, áruházaktól és gyártóktól szerzi be, majd eljuttatják a rászorulókhoz, viszont az Élelmiszerbank nem közvetlenül segélyez magánszemélyeket. Ezzel egyszerre szolgál környezetvédelmi és szociális célokat. Az élelmiszerek megmentése tehermentesíti a környezetet, hiszen az élelmiszerek megsemmisítése különösen környezetterhelő.
„A legtöbb multinacionális élelmiszerlánccal kapcsolatban vagyunk. Ők a szolidaritás mellett anyagi előnyhöz is jutnak, ugyanis tetemes összegbe kerül az élelmiszer megsemmisítése. Naponta 400 boltból mentünk termékeket, 450 karitatív szervezet számára. Ezek a karitatív szervezetek osztják szét a termékeket a rászoruló emberek között, biztosítva így az adományok felelős kiosztását. Az Élelmiszerbank több mint 14 éves fennállása óta gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól gyűjti be a feleslegessé vált élelmiszereket, melyek között vannak közeli lejáratú vagy csomagolás hibás termékek, de akár szezonálisan már nem eladható, kiváló minőségű élelmiszerek is. Az összegyűjtött élelmiszereket partnerszervezetek segítségével juttatjuk el a nélkülözők asztalára.” Az Élelmiszerbank több, mint 350 karitatív szervezettel működik együtt, amelyek összesen több mint 300.000 rászorulót látnak el Magyarországon.
„Az élelmiszer szervezetek közti elosztása során az egyenletes és méltányos elosztás elveit követik, különös figyelmet fordítanak a rászoruló ellátottak létszámára, demográfiai jellemzőire, életkörülményeire és az ellátás módjára” – ismertette Szabó Szilvia, aki szerint a jómódúbb államok sokkal herdálóbban bánnak az élelmiszerekkel, és az urbánusabb országok is nagyobb arányban dobnak ki élelmiszert. „Azokban az államokban, amelyeknél a mezőgazdaság és a természet emberközelibb, ott nem dobják ki a nehéz munkával megtermelt élelmiszert. Ez igaz Magyarországra is. Ahol nagyobb a szükség, vagy van konyhakert, jóval inkább felhasználják az élelmiszert. A másik tendencia, hogy egyre több fiatal fogékony a tudatos élelmiszer-felhasználásra és a szelektív gyűjtésre” – ismertette a 168.hu-val az Élelmiszerbank egyik vezetője.
