Az éghajlatváltozás a kevésbé táplálóbb bambuszszárak fogyasztására kényszerítheti a makifajt, ami fokozatosan a kihalás felé terelheti képviselőit.
Madagaszkár macskaméretű óriás bambuszmakiját a világ egyik legveszélyeztetettebb főemlőseként tartják számon. Szinte kizárólag egyetlen bambuszfajtával táplálkozik, annak még fás szárát is megeszi. De mégis jobban kedveli a táplálóbb, puhább hajtásokat, specializálódott fogával csak akkor rágcsálja a szárat, ha nagyon szükséges, például száraz évszak folyamán. A Current Biology folyóirat friss számában kutatók feltárják, hogy a földi éghajlat változásával a bambuszmakik fokozatosan a fás bambuszszárak fogyasztására kényszerülnek, ráadásul hosszabb időszakokra. Az anatómiai, magatartásbeli, paleontológiai és klímaadatok révén úgy hiszik, a lemúrok lassan éhen halhatnak.
Patricia Wright, a kutatás egyik szakembere szavai szerint az olyan szélsőségesen táplálékspecialista faj esetében, mint az óriás bambuszmaki, a klímaváltozás orvul támadó gyilkos lehet. Pusztán az a tény, hogy az állatkák kicsivel hosszabb ideig fanyalodnak a bambusz kevésbé tápláló részére, elegendő lehet a kihaláshoz vezető útra lépéshez. Wright és nemzetközi csapata elsőként tárta fel, hogy az óriás bambuszmakinak nagyon összetett és specializálódott a fogazata – csakúgy, mint az óriáspandának, az egyetlen másik emlősnek, amely képes a bambuszszár elfogyasztására. Ezek a fogak lehetővé teszik nekik, hogy az év bizonyos szakaszaiban csak a fás szárakkal életben maradjanak.
A makik táplálkozásának mélyrehatóbb vizsgálatáért, a kutatók 18 hónapon át órákig figyelték őket természetes élőhelyükön, a madagaszkári Ranomafana Nemzeti Parkban. Több mint kétezer megfigyelést gyűjtöttek össze étkező állatokról. Az adatok alapján arra jutottak, hogy a makik táplálkozási idejük 95 százalékában egyetlen fajta fás bambuszt fogyasztanak. A szárat viszont csak augusztus és november között eszik meg, amikor a száraz környezeti feltételek miatt a puhább hajtások elérhetetlenné válnak. Az óriás bambuszmaki jelenlegi és múltbeli elterjedésének összevetése azt sejteti, hogy a faj valamikor jóval nagyobb lakókörzetet mondhatott magáénak. Ma a szigetnek csak ama területein található meg, ahol a száraz évszak viszonylag rövid, vagyis, olybá tűnik, hogy eme utóbbi korábban létfontosságú szerepet játszott az óriás bambuszmaki fennmaradásában. A klímamodellek sugallata szerint viszont a jelenleg általa elfoglalt területeken valószínűleg egyre hosszabb száraz évszakkal kell majd szembenéznie, ezáltal tovább lesz kénytelen bambuszszárat fogyasztani, ami túlélését veszélyeztetheti.
A szerzők szerint eredményeik fontosak lehetnek a bambuszfogyasztó óriáspanda sorsát illetően is- írta a Magyarvadász.. A medvéket az erdőirtás és a bambusz megoszlását érintő változások fenyegetik. Az új adatok birtokában viszont nem zárható ki, hogy a változó klíma alattomosabb módon, a kedveltebb és táplálóbb bambuszrészek szezonális elérhetőségének befolyásolásával hathat rájuk. Hasonlóan védtelenek lehetnek más, szintén nagyon speciális étkezést folytató fajok is. A szerzők reménykednek benne, hogy az óriás bambuszmakiról begyűjtött adataik, illetve a klímamodellek segítségével olyan „bambuszfolyosókat” alakíthatnak ki, amelyekkel az elszigetelt lemúrállományokat össze lehet kötni, ezáltal bővíthetik élőhelyüket is.
