Gondoltad volna, hogy már az atomreaktorok beindításának csúszását is a koronavírusra fogják? “Vagyis: ha a koronavírus-járvány miatt a jelenlegi helyzet hosszú ideig fennmarad, akkor az az atomerőmű építési problémák állatorvosi lovának tartott finn Olkilouto-3 (OL3) több mint 10 éve csúszó beruházásának befejezését, illetve az oroszok bevonásával építeni tervezett új atomerőmű (Hanhikivi-1) projektjét is késleltetheti.”A finn nukleáris biztonsági hatóság (STUK) szerint továbbra is fontosabb a biztonság, mint az atomerőművek építése vagy a nukleáris építési engedélyek kiadásának határidőhöz kötése. A csúszások aktuális oka a koronavírus-járvány.
Prognózist közölt a finn Turum Sanomat: ha a koronavírus megbetegedés jelentősen érinti a finn nukleáris biztonsági hatóság (STUK) személyzetét, a még nem működő atomerőműveket érintő döntések csúszásba kerülhetnek. A hatósági munka eddig ugyan nem lassult le, de a helyzet romlik, ráadásul a koronavírus-járvány megfékezésére hozott kormányzati döntések, mint az intézmények közti mozgás nehézségei is, a STUK-ot az ügyei rangsorolására kényszeríthetik – idézte a lapot a Napi.hu.
“Ha a helyzet úgy alakul, és a hatóság forrásai a felügyeleti munka elvégzéséhez nehézkessé válnak, akkor a STUK előnyben fogja részesíteni a működő atomerőművek villamosenergia-termelésének nyomonkövetését, valamint az ellátásbiztonságot és a biztonsági létesítmények ellenőrzését” – mondta Tapani Virolainen, a szervezet igazgatóhelyettese. Vagyis: ha a koronavírus-járvány miatt a jelenlegi helyzet hosszú ideig fennmarad, akkor az az atomerőműépítési problémák állatorvosi lovának tartott Olkilouto-3 (OL3) több mint 10 éve csúszó beruházásának befejezését, illetve az oroszok bevonásával építeni tervezett új atomerőmű (Hanhikivi-1) projektjét is késleltetheti. Utóbbira is rájár a rúd: a projektvezető Fennovoimáról a Napi.hu írta meg tavaly októberben, hogy a céget több mint 10 éve vezető Toni Hemminki váratlanul lemondott, számos nyitott kérdést hagyva maga után. A Finnország északi részére, Pyhäjoki térségébe tervezett Hanhikivi-1 erőmű azért fontos magyar vonatkozású projekt, mert ugyanazt a reaktortípust kaphatja meg, ami a Paks II tervekben is szerepel. Igaz, a finnek a VVER-1200-asból csak egyet kértek.
Nem a határidő az első
A Hanhikivi-1 beruházás azonban nem csak erről ismert az iparágban, hanem ahogyan azt az Átlátszón korábban megjelent – a Paks II-vel párhuzamba állítható finnországi atomerőmű építési tapasztalatokról szóló – riport részletesen bemutatta: az engedélyek kiadására jogosult STUK az elmúlt 3 évben többször is elhasaltatta az engedélyeket benyújtó Fennovoimát a hiányzó dokumentációk és a vállalat biztonsági kultúrájával kapcsolatos aggodalmai miatt.
Noha a projektcégnél tavaly ősszel már azt állították, hogy miután már az összes nagy beszállító céget kiválasztották, és a tervezési és engedélyezési munkálatok is “az ütemezésünk szerint folytatódhatnak”, ők azzal számolnak, hogy 2021-re megszerzik az erőmű építésének megkezdéséhez szükséges engedélyt (és így 2028-ban be is kapcsolhatják majd az erőművet), a STUK most is nyomatékosította: számukra nem a határidők betartása a legfontosabb paraméter.
A hatóság által a koronavírus-helyzetre kiadott friss tájékoztató szerint a hatóság különféle intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a szervezet működését amennyire csak lehet, óvják a járvány idején is. A távmunka és a videokonferenciák gyakorivá váltak, ahogyan az is, hogy a helyszíni ellenőrzések számát – például az atomerőművekben is – lecsökkentették, és most már csak a legfontosabb biztonsági célokra összpontosítanak. Ez utóbbi azonban kiterjed a befejezés előtt álló OL3 helyszíni kontrolljaira is.
Emeltek a biztonsági készültségen
A Helsinkitől észak-nyugatra, a fővárostól alig 250 kilométerre fekvő, a Botteni-öbölre “néző” új erőművi blokk építésével jelenleg az üzemanyagfeltöltésig jutottak el. A Turum Sanomat szerint az biztos, hogy februárban még mintegy 1600-an dolgoztak ezen a területen – a legtöbben a biztonsági rendszert beszállító Areva-Siemens konzorcium emberei, akikkel kapcsolatban viszont most nem tudni, hogy mennyien rekedtek a félszigeten a koronavírus-járvány miatt Finnországban is elrendelt határzár miatt. Juha Poikola, a projektért felelős TVO pr-igazgatója csupán annyit árult el, hogy a telephelyen dolgozók száma “kissé csökkent”.
A finn lap szerint mindez azért lehet veszélyes a projektre (is), mert ott most kis területen sokan kénytelenek élni, és ez a koronavírus terjedésének szempontjából kockázatot jelent. A TVO egy hete emelt is a biztonsági készültségen: a legkritikusabb helyeken, például az irányítóközpontokban dolgozókat és egyéb kezelőszemélyzetet belső elszigetelésbe helyezte.
Eddig úgy tűnt, hogy a sok problémával terhelt építkezés a már számolatlan határidőcsúszás ellenére is a végéhez érhet: a járvány előtti utolsó ismert ütemterv szerint júniusban elkezdik feltölteni a rendszert nukleáris üzemanyaggal, majd a reaktort bekapcsolva, novemberben csatlakozhat az OL3 az országos hálózathoz, s ha minden problémamentesen zajlik, 2021 márciusában bekapcsolódik a rendszerszintű termelésbe. A kialakuló helyzet azonban – figyelmeztet a STUK tájékoztatója – mégis újabb határidő módosítást eredményezhet.
