8 milliárd légkondicionáló gép lesz világszerte 2050-re, és ez hatalmas terhelést jelent majd a környezetnek, sőt, még a globális felmelegedésre is hatással lesz. 2016-ban “csak” 3,4 milliárd légkondi működött, amik összesen 2000 terawattóra áramot fogyasztottak – ez a globális áramfogyasztás tizede.

Ezzel több, mint egymilliárd tonna szén-dioxid kibocsátásért voltak felelősek. A mostani trendek szerint harminc év alatt háromszor ennyi áramot fogunk hűtésre fordítani globálisan, ez 2,1 milliárd tonna szén-dioxidot juttat majd a légkörbe. Főleg a melegebb, délebbi országokban kevés még a légkondi, és ahogy ezek az országok gazdagodnak, egyre többen képesek fizetni azért, hogy szobáik hűsen maradjanak. Kínából, Indiából és Indonéziából származik a kereslet növekedésének nagy része -derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tanulmányából.

Az európai és észak-amerikaihoz képest a forró országok lakosainak életminőségén is többet javít a légkondicionálás. Az USA-ban és Japánban így is a háztartások több mint 90 százalékában van légkondi, Kína 60 százaléknál jár, míg az indiai háztartások csak 5 százalékában van hűtőeszköz.

A háztartások légkondi-ellátottsága értelemszerűen szorosan összefügg egy ország gazdaságával és az éghajlati szempontokból következő hűtési igénnyel.

A légkondicionálók környezetre káros hatását erősíti, hogy a dél-kelet-ázsiai lakosság jellemzően a rossz hatékonyságú légkondikat veszi. Ezek nem csak energiahatékonyságban, hanem a hűtésre fordított rengeteg energia miatt is egyre nagyobb gondot fognak okozni.

E terület egy vakfolt a nemzetközi szabályozásban – állítja a fejlett országok energetikai szövetségeként működő IEA igazgatója – akit a G7 idézett.. Az IEA ezért kidolgozott egy (a párizsi klímaegyezményhez hasonló) szabályozást, ami csak az energiatakarékos légkondikat engedélyezné a fejlődő országok piacain. A szabályozás felére csökkentené a jövőbeli energiafelhasználást, de a növekedést nem állítja meg.

Viszont még a szabályozás bevezetése esetén is több áramot fogyaszt majd a hűtés, évente minimum 3400 terawattórával. Ez nagyjából annyi, mint India és Kína teljes éves áramfogyasztása. Ha viszont a mostani folyamatok mennek tovább, akkor 6200 terawattóra lehet az emelkedés, ami a mai globális áramtermelés negyede.

Ahol az áram 70%-ával hűtenek

Valósággal falják az áramot Szaúd-Arábia légkondicionáló berendezései. Az ország áramfogyasztásának több mint kétharmada, mintegy 70 százaléka ugyanis a helyi klímaberendezések számlájára írható.
Az ország által elfogyasztott villamos energia fennmaradó részét zömmel a tengervíz sótalanítás (20%) területén használják fel, míg a maradék 10 százalék megy minden másra. A háztartások 60 százalékában sótalanított tengervizet használnak, ami Szaúd-Arábia 30 sótalanító üzeméből kerül a vezetékbe. A kivételesen energiaintenzív, ezért drága folyamat azonban nyereséges, tekintve, hogy az ily módon előállított édesvíz iránti igény évente 14 százalékkal bővül az országban. A magas értékek okát elsősorban nyilvánvalóan az ország meleg és egyre melegebb éghajlata, valamint a luxus ingatlanok nagy száma jelenti. Ez a trend azonban nyilvánvalóan fenntarthatatlan – állapítja meg a King Abdulaziz University korábbi tanulmánya is.