Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat. Nem halogatható tovább a légszennyezés csökkentése. Az Európai Bíróság jobban aggódik hazánk tiszta levegőjéért, mint a magyar kormány.
Az Európai Bíróság tegnapi ítéletében kimondta, Magyarország uniós jogot sértett: a PM10-szennyezés rendszeresen és tartósan túllépte az uniós napi határértéket a 2005-2017 közötti vizsgálat időszakában és a kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték-túllépés a lehető legrövidebb ideig tartson. A részecskeszennyezés miatt évente több mint 13 000 magyar hal meg idő előtt.
[Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) 2020. novemberi jelentése szerint hazánkban a PM2.5-szennyezettség miatt évente 13 100 magyar ember hal meg idő előtt. Jelen bírósági ítélet a PM2.5-et is magában foglaló PM10 határérték túllépés miatt történt.] Számos tudományos kutatás bizonyítja, hogy a légszennyezettség növeli a koronavírussal való megfertőződés esélyét is, továbbá súlyosbítja a koronavírus okozta betegség lefolyását. A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy támogassa a lakosság korszerű fűtési technológiákra való áttérését, és sürgősen lépjen fel a forgalom csökkentése érdekében, valamint korlátozza a régi, szennyező járművek közlekedését.
A Bíróság ítélete kimondta: „Magyarország nem teljesítette egyrészt az annak biztosítására vonatkozó kötelezettségét, hogy a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket a teljes területén tiszteletben tartsák, másrészt az annak biztosítására irányuló kötelezettséget, hogy e határértékek túllépésének időtartama a lehető legrövidebb legyen”.
A hazai döntéshozók több mint egy évtizede képtelenek fellépni az országot sújtó, évi 12-14 ezer magyar életét követelő légszennyezés ellen. Az Európai Bíróság ítélete a napi határértékek megsértésére vonatkozik „2005. január 1-jétől Budapest térségében és a Sajó-völgyben, másrészt 2011. június 11-től (a 2014-es év kivételével) Pécs térségében, mindhárom érintett zóna esetében 2017-ig. A Bíróság ítéletében kimondta: a vizsgált időszakban, a szóban forgó zónákban a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértékeket igen nagy rendszerességgel túllépték, ezáltal e túllépéseket rendszeresnek és tartósnak kell tekinteni.”
Az elmúlt években a szálló por koncentrációja továbbra is számos hazai mérőállomáson haladta meg a PM10-re megállapított napi órás egészségügyi határértéket. 2019-ben kettő kivételével mindegyik hivatalos mérőponton volt határérték-túllépés. A jogszabályban megengedett 35 napnál 6 mérőállomás esetén volt több túllépés, Miskolc Alföldi úti állomásán 70 ilyen nap volt. Egyelőre nem áll rendelkezésre a légszennyezettségre vonatkozó 2020-as jelentés, ám az előzetes adatokból az látszik, hogy a tavalyi évben sem volt érdemi előrelépés: PM10-ből például Miskolcon továbbra is ötvennél több napon volt határérték felett a szennyezettség, Sajószentpéteren, ahol a fűtési szennyezés a jellemző, pedig már márciusra meglett a 35. határérték felett szennyezett nap.
Mennyire szennyezett Magyarország levegője a többi országhoz képest?
Az EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) 2020. novemberi jelentése szerint, míg az elmúlt évtizedben a hatékony intézkedések következtében a legtöbb nyugat-európai országban 20-30%-kal sikerült csökkenteni a részecskeszennyezés miatti halálozást, addig hazánkban lényegesen kisebb mértékű javulást értünk el. Az EEA 2020. novemberi jelentése: A PM2.5 miatt idő előtti halálozás csökkenése 2009-2018 között Európában. Az érdemi intézkedésekkel – mint a szennyező fűtési formák visszaszorítása, az épületek hőszigetelésének javítása és a szennyező járművek kiszorítása – továbbra is adósak a hazai döntéshozók. Az EEA-jelentés szerint a lakosságarányos életvesztést nézve, Magyarország Bulgária és Lengyelország után a harmadik legszennyezettebb levegőjű tagállam az Unióban. Az azonnali intézkedések elvégzésére nem lehet kifogás a koronavírus-válság, a vírusveszély pont még sürgetőbbé teszi a légszennyezettség elleni fellépés szükségességét. Tudományos jelentések sora mutatja: a levegőszennyezés nemcsak könnyíti a koronavírus terjedését, de súlyosabbá is teszi a betegség lefolyását.
Mit kellene tenni itthon a tiszta levegő érdekében?
A szennyező járművek használatának korlátozásáért mind országos, mind települési szinten fel kell lépni. A Greenpeace www.greenpeace.hu/tisztalevegot petíciójának keretében a zöld szervezettel együtt már közel 40 000 ember várja a Fővárosi Önkormányzattól, hogy korábbi ígéretének megfelelően hozza nyilvánosságra a szennyező járművek kivezetésére vonatkozó ütemtervét.
Ahhoz azonban, hogy Magyarország levegője tisztább legyen, nem elég csupán települési szinten fellépni a légszennyezettség ellen. A kormányzatnak vannak meg az eszközei és lehetőségei, hogy olyan levegőtisztasági intézkedéseket hozzon, amellyel tenni tud minden magyar egészségéért. A Greenpeace ezért a következőket várja a magyar kormánytól:
- Fűtéskorszerűsítés támogatása: Csökkentsék a fűtés okozta légszennyezést – ld. a Greenpeace és a Levegő Munkacsoport kapcsolódó javaslatcsomagját, amelyet a két szervezet 2016-ban eljuttatott a miniszterelnökséghez is.
- Illegális hulladékégetés felszámolása: A hatóságok – kormányhivatalok, jegyzők, rendőrség – szigorúan és hatékonyan lépjenek fel a légszennyezéssel járó illegális hulladékégetések, például a háztartási szeméttel történő fűtés ellen, valamint tiltsák be a lignit lakossági égetését.
- Tiszta fűtési módok támogatása a rászorulók körében is: Legyenek szociális szempontokat is figyelembe vevő támogatások a tiszta tüzelési és fűtési módokra való átálláshoz, valamint az eddigieknél hatékonyabb felvilágosító kampányok révén tájékoztassák a lakosságot a helytelen égetés káros egészségi, környezeti és gazdasági hatásairól, jogi vonatkozásairól és a lehetséges alternatívákról.
- Szennyező járművek importjának korlátozása: A 2020-as kormányzati ígéretekhez híven, lépjenek fel végre a régi szennyező járművek importja ellen.
- Ingyenes parkolás megszüntetése: a tiszta levegő érdekében a forgalmat csökkenteni kell, ezért a koronavírus-járvány alatt bevezetett, további forgalmat generáló ingyenes parkolást meg kell szüntetni.
- Behajtási díj bevezetésének engedélyezése: Tegyék lehetővé, hogy a városok, elsősorban a főváros behajtási díjat vezethessen be a szennyező járművekre.
A PM10-en túl a nitrogén-dioxid éves határérték túllépés miatt is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, melynek a vége hasonló ítélet lehet, amennyiben a kormány nem lép fel az NO2-szennyezettség ellen.
Nem halogatható tovább a légszennyezés csökkentése
Az Európai Bíróság ítélete vészjelzés: a levegőminőség javítása nem halogatható tovább, hiszen évente 15 ezer ember korai haláláért felelős a rossz levegő. Ha a kormány nem lép, egy újabb elmarasztaló ítélet már pénzügyi szankciókkal is jár, és újabb tízezrek korai tragikus halálát okozza – írta Schmuck Erzsébet, a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, az LMP társelnöke
Az Európai Bíróság ítéletében megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós levegőminőségi kötelezettségeit. Az ország három régiójában – Budapest és Pécs térségében, valamint a Sajó-völgyben – a szálló por (PM10) koncentrációja éveken keresztül rendszeresen meghaladta a napi határértékeket. Az unió egy évben legfeljebb 35 határérték feletti napot engedélyez, ezekben a térségekben viszont 70-90 napon keresztül volt rendkívül egészségtelen a levegő.
Az Európai Bíróság kifogásolta, hogy a kormány intézkedési terveiben nem jelölik pontosan a levegőminőség tervezett javulását és a levegőminőségi célok megvalósításának tervezett határidejét – ahogy erre korábban az LMP is rámutatott.
A szálló por szennyezés nagy részét a helytelen lakossági fűtés okozza, ezért a legfontosabb, hogy a kormány csökkentse az energiaszegénységet új munkahelyek teremtésével és egy átfogó lakásfelújítási programmal. Évi 300 milliárd Ft-ot kellene fordítani szigetelésre, a fűtési rendszerek cseréjére és háztartási megújuló energiára – mindezt úgy, hogy az otthonfelújítási programmal szemben a leginkább rászorulók is igénybe tudják venni. Ezen kívül rövid időn belül be kell tiltani a szén lakossági használatát és a zöldhulladék égetést, vissza kell vonni az ingyenes parkolást és lehetővé kell tenni a dugódíj bevezetését.
Elkerülhető lett volna a Magyarországot a légszennyezés miatt elmarasztaló mai európai bírósági ítélet – reagált a Levegő Munkacsoport.
Az Európai Unió Bírósága tegnap kihirdetett ítélete szerint Magyarország megsértette a részecskeszennyezettségre (PM10) előírt uniós –a hazai szabályozásba is átültetett – határértékeket. Amennyiben ezek továbbra sem teljesülnek, akkor az országnak várhatóan komoly pénzügyi szankciókkal kell számolnia. A Levegő Munkacsoport álláspontja szerint bőven lett volna lehetőségünk az elmarasztalás megelőzésére.
A légszennyezettséggel összefüggő jogsértés Budapest és környéke, valamint a Sajó-völgye kapcsán 2005-től, Pécs esetén 2011-től fennáll, az ítélet szerint így tartós és rendszeres lett. Az uniós jogszabályok alapján egy évben legfeljebb 35 napon lehet magasabb a PM10-koncentráció az egészségügyi határértéknél. Magyarország egyes részein szinte minden évben előfordul, hogy 70–90 napon keresztül meghaladják ezt a mérőállomásokon mért adatok. Az ítélet hangsúlyozza, hogy nem kizárólag a határértékek túllépése vezetett az elmarasztaláshoz, hanem az is, hogy a magyar kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek a túllépések a lehető legrövidebb ideig tartsanak, illetve megszűnjenek.
„A Levegő Munkacsoport azért is tartja különösen sajnálatosnak az ítéletet, mert a magyar kormánynak több mint tíz éve lett volna a kellő intézkedések elfogadására és végrehajtására, de ezt az Európai Bizottság és civil szervezetek folyamatos jelzései és konkrét javaslatai ellenére sem tette meg. 2011-ben született ugyan egy kormányhatározat a PM10 kibocsátáscsökkentési programról, de az ebben szereplő intézkedések túlnyomó részét nem hajtották végre.” – állapította meg Bendik Gábor, a civil szervezet jogásza.
„A jogsértés egy rendkívül komoly egészségügyi, környezeti és gazdasági következményekkel járó mulasztás. Hazánkban évente mintegy 13.000 ember idő előtti halála köthető a rossz levegőminőséghez, nem beszélve az évi közel egymillió megbetegedésről és a sok százmilliárdra rúgó gazdasági károkról. Abban is fontos megállapítást tett az Európai Bíróság ítélete, hogy a határon túlról érkező szennyezés nem mentesít egy országot a kötelezettségeinek teljesítése alól, sőt a kedvezőtlen földrajzi és időjárási viszonyok éppen, hogy nagyobb felelősséget rónak a döntéshozókra, hogy csökkentsék a szennyezettséget.” – tette hozzá Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.
„Az ítélet önmagában is egy komoly figyelmeztetés és súlyos presztízsveszteség az országnak, de egy kicsit előre tekintve akár egy utolsó esélynek is fel lehet fogni. Ha a kormány irányt és sebességet vált, akkor talán még el lehet kerülni, hogy az Európai Bíróság komoly pénzügyi szankciókkal sújtsa az országot. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a már kidolgozott terveket azonnal végrehajtsák és további hatékony lépéseket dolgozzanak ki, elsősorban a lakossági fűtés és a közlekedés terén” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A civil szervezetek fontosabb javaslatai a légszennyezés csökkentésére egyebek mellett itt olvashatók:
- A Levegő Munkacsoport észrevételei az „Előterjesztés a Kormány részére az Országos Levegőterhelés-csökkentési Programról” (Budapest, 2019. július) című anyaghoz
- Zöld szervezetek a lakossági égetésekről
- A budapesti közlekedés közterület-használatának problémái és megoldási lehetőségek
Nyitókép: A Greenpeace légszennyezés elleni demonstrációja a Heim Pál kórház előtt 2019 10 09 fotó: Járdány Bence Greenpeace
