A Föld egészét tekintve a 2016. január–szeptember közötti időszak 0,88 °C-kal adódott melegebbnek az 1961–1990-es referencia időszakhoz képest, így az idei lehet a legmelegebb év, megdöntve ezzel az eddigi összes hőmérsékleti rekordot.
A mérések kezdete óta 2015 volt a legmelegebb globális szinten. Az idei év nagy valószínűséggel azonban még annál is melegebb lesz, megdöntve ezzel az eddigi összes hőmérsékleti rekordot. Az előzetes adatok alapján a globális átlaghőmérséklet mintegy 1,2 °C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet.
Globális átlaghőmérséklet anomáliák (°C) az iparosodás előtti szinthez viszonyítva
A 2016. január-szeptember közötti időszak 0,88 °C-kal adódott melegebbnek az 1961–1990-es referencia időszaknál. Az év első hónapjaiban a 2015–2016-os igen erős El Niño esemény okozta a magas hőmérsékleti anomáliákat. Az októberig rendelkezésre álló hőmérsékleti adatok elég magasak ahhoz, hogy 2016 új rekordot hozzon. Ez azt jelenti, hogy a 17 legmelegebb évből 16 az ezredforduló után lépett fel (az 1998-as az egyetlen kivétel).
A hosszú távú éghajlati változások nyomon követésére szolgáló indikátorok is rekordokat döntöttek. A hőmérséklet emelkedésért felelős üvegházgázok koncentrációja idén is tovább emelkedett. A jeges-tengeri jégtakaró továbbra is rekord alacsony szinten maradt, különösen az év elején és az októberi fagyási időszakban, ezen kívül nagyon korai és jelentős volt a grönlandi jégtakaró olvadása. Az óceáni hőtartalom növekedését fokozta az El Niño esemény, ami korallfehéredéssel és az átlagosnál nagyobb mértékű tengerszint emelkedéssel járt.
2016 eddigi legpusztítóbb eseménye a Matthew hurrikán, ami Haitin a 2010-es földrengés óta a legnagyobb humanitárius katasztrófa volt. Elmondható tehát, hogy egyre nyilvánvalóbb az emberi tevékenység hatása a veszélyes és nagy károkat okozó szélsőséges időjárási és éghajlati eseményekre.
„Újabb év. Újabb rekord. A 2015-ben mért rekord meleg megdőlni látszik 2016-ban” jelentette ki Petteri Taalas, a WMO (Meteorológiai Világszervezet) főtitkára. Az erős El Niño esemény miatti hőtöbblet eltűnni látszik, viszont a melegedő tendencia marad. „Oroszország sarkvidéki területein 6–7 °C-kal haladta meg a hőmérséklet a sokéves átlagot. Az északi sarkvidék tágabb környezetében Oroszországban, Alaszkán és Kanada északnyugati részén az átlagosnál legalább 3 fokkal volt melegebb. Régebben a rekordokat tizedekben mértük, mára változott a helyzet, fokokról beszélünk” mondta Petteri Taalas. „A klímaváltozás hatására egyre inkább növekszik a szélsőséges időjárási helyzetek előfordulásának gyakorisága. Az egy emberöltő alatt egyszer előforduló hőhullámok és árvizek egyre gyakoribbá válnak. Az emelkedő tengerszint miatt a trópusi ciklonok keltette hullámok magasabbra törnek a part menti régiókban” jelentette ki Mr. Taalas.
„A Párizsi Megállapodás rekordidő alatt lépett hatályba, rekord mértékű globális kötelezettségekkel. A WMO támogatni fogja, hogy a Párizsi Megállapodás tettekké váljon”-fogalmazott.
Globális átlaghőmérséklet anomáliák (°C) 1950–2015 között az 1961–1990 időszakhoz viszonyítva [2]
(Szürke: jelentős vulkáni tevékenység, piros: El Niño, kék: La Niña, sárga: más egyéb éghajlatot befolyásoló tényező)
„A WMO azon dolgozik, hogy fejlessze az üvegházgázok emissziójának monitoringját, hogy ezzel segítse az országokat a csökkentésben. A jobb éghajlati előrejelzések, a hetitől az évtizedes időskáláig, segíthetik a kulcságazatok, mint a mezőgazdaság, vízgazdálkodás, egészségügy és energiaszektor jövőhöz történő alkalmazkodását. Az egyre inkább hatás alapúvá váló időjárás előrejelzés és a korai figyelmeztető rendszerek, ahogy már jelenleg is, továbbra is életeket fognak menteni. Nagy szükség van a katasztrófák korai előrejelző rendszerének és az éghajlati szolgáltatásoknak a megerősítésére, különösen a fejlődő országokban. Ez egy sikeres módja lehet az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak” mondta Mr Taalas.
2016 előzetes éghajlati értékelését a Marrakechben (Marokkó) jelenleg is tartó COP22 ENSZ Klímaváltozási konferencia tájékoztatása érdekében adta közre a WMO. A végleges állásfoglalás 2017 elején lesz elérhető. Most először az éghajlati értékelés a humanitárius hatásokról szóló, ENSZ partnerektől kapott információkat is tartalmazza.
Hőmérséklet
A 2016. január-szeptember közötti időszak 0,88 °C-kal adódott melegebbnek az 1961–1990-es referencia időszakhoz képest. Az év eleje különösen melegnek bizonyult, a február 1,12 °C-kal, a március 1,09 °C-kal volt melegebb a sokévi átlagnál. A szárazföldek jelentős részén érezhető volt a melegedés: Oroszországban, az Ob-folyó torkolatánál és Novaja Zemlja területén a 6–7°C-kal mértek többet, mint az 1961–1990-es átlag. Oroszország, Alaszka és Kanada északnyugati részén található sarkvidéki és szubarktikus területeken több mint 3 °C-os, továbbá az északi félteke jelentős részén – a trópusi területeken kívül – több mint 1 °C-os pozitív anomáliáról adtak hírt. A déli félteke területeit kevesebb extrémitás jellemezte, azonban átlagban itt is 1 °C-os vagy afeletti anomália értékek jelentkeztek.
Dél-Amerika szubtrópusi régiójában (észak- és közép Argentína, Paraguay egyes részei és Bolívia alföldi területei) azonban átlag alatti hőmérsékleti értékek adódtak.
Óceánok
Emelkedő tendencia figyelhető meg az óceánok felszíni vízhőmérsékletében is. Az óceáni területek jelentős részén a melegedés a jellemező, amely hozzájárul és elősegíti az egyes korallbetegségek kialakulását, mint a korallfehéredés, valamint a tengeri ökoszisztémák összeomlását okozhatja. Különösen érintett terület az Ausztrália keleti részén található Nagy-Korallzátony és a csendes-óceáni szigetvilág országai, mint a Fidzsi-szigetek és Kiribati. Elrettentő tény továbbá az is, hogy a Nagy-Korallzátony területén mintegy 50%-os korallpusztulást figyeltek meg. A legszembetűnőbb negatív eltérés a Dél-Amerika és az Antarktisz között található óceáni vízhőmérséklet értékében adódott, a sokévi átlagtól több mint 1 °C-kal maradt el itt a tengerfelszín hőmérséklete.
Mintegy 15 mm-rel emelkedett a globális tengerszint 2014. november és 2016. február közötti időszakban, s ebben fontos szerepet játszott az El Niño jelenség. Február óta a tengerszint hozzávetőlegesen nem változott.
Üvegház hatású gázok koncentrációja
Az éves átlagos szén-dioxid koncentráció 2015-ben először elérte a 400 ppm-es szintet. A meglévő adatok és megfigyelések alapján, 2016-ban újabb rekordra kell számítanunk. Az ausztráliai Cape Grim állomáson 401,42 ppm-es szintet mértek augusztusban (2015. augusztus: 398,13 ppm). A hawaii Mauna Loa obszervatóriumban az október 23-i, 7 napos átlagos szén-dioxid koncentráció 402,07 ppm, ami a tavalyi év ugyanazon időszakához képest (398,5 ppm) több mint 3 ppm-mel nőtt. Idén májusban 407,7 ppm-et mértek, ezzel újabb rekord dőlt meg, ugyanis soha nem mértek még ilyen magas koncentrációt.
Jég és hóborítottság
Az északi-sarkvidéki jégtakaró kiterjedése egész évben jóval az átlag alatt alakult. A legkisebb szezonális kiterjedése 4,14 millió km2 volt, amely megegyezik a 2007-ben mért értékkel. Ennél csupán 2012-ben volt kisebb a tengeri jég kiterjedése, 3,39 millió km2. A téli maximális jégtakaró nagysága márciusban rekord alacsonynak adódott. Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése az átlaghoz képest majd egy hónappal korábban érte el a maximumát. A nyáron bekövetkezett olvadás a grönlandi jégtábláknak sem kegyelmezett, lényegesen felülmúlta az 1961-1990-es átlagot, ugyanakkor nem haladta meg a rekordnak számító 2012-es évet.
2016 január és szeptember közötti globális átlaghőmérséklet anomáliák (°C)
az 1961–1990 időszakhoz viszonyítva a HadCRUT4 elemzések alapján
(a Met Office Hadley Központ és a Climatic Research Unit, University of East Anglia, Egyesült Királyság közös eredménye)
Nagy hatású események
Számos időjárási eseménynek volt jelentős hatása 2016-ban. A halálos áldozatok alapján a legjelentősebb hatású a Matthew hurrikán volt októberben. A haiti kormányzat számításai szerint november elején 546 igazolt haláleset és 438 sérült írható a hurrikán számlájára. Miután a Matthew hurrikán átszelte Haitit, északi irányba fordult és károkat okozott Kubában és a Bahamákon is, majd az USA keleti partvonala mentén haladt, és Dél-Kaliforniában földcsuszamlást és hatalmas árvizeket okozott.
A Lionrock tájfun pusztító árvizeket és jelentős veszteségeket okozott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, illetve a Winston Ciklon volt a legveszélyesebb trópusi ciklon a megfigyelések szerint, amely a Fidzsi-szigeteket érintette. A Földön összesen 78 trópusi ciklon alakult ki 2016-ban október 31-ig, amely a sokévi átlagnak megfelelő.
Kínában 1999 óta a legjelentősebb nyári árvíz volt a Jangce-medencében, amely 310 ember halálát és számítások szerint 14 millió USA dollár veszteséget okozott. Az árvíz és földcsuszamlások miatt Sri Lankán május közepén több, mint 200 ember halt meg, vagy tűnt el és több százezren maradtak lakóhely nélkül. A Száhel övezetben az átlagosnál nagyobb évszakos csapadékmennyiség jelentős árvizekhez vezetett a Niger folyó völgyében, és Maliban a folyó közel 50 év legmagasabb vízszintjét érte el.
Számos jelentős hőhullám volt 2016-ban. Az év egy extrém hőhullámmal kezdődött Dél-Afrikában, melyet egy hosszantartó szárazság súlyosbított. Számos állomáson mértek sokéves rekordokat, mint a Pretoriában január 7-én mért 42,7 °C és a 38,9 °C Johannesburgban. Thaiföldön április 28-án 44,6 °C-ot regisztráltak, ez új nemzeti rekordnak számít. Új rekordot jelentett Indiában Phalodi állomás, ahol május 19-én 51 °C-ot mértek. Nyáron számos alkalommal rekord, vagy rekord közeli hőmérsékletek léptek fel a Közel–Keleten és Észak-Afrikában. Mitribah (Kuvait) állomás 54,0 °C-ot mért július 21-én, amelyet ha alávetnek a WMO standard eljárásának, és az megerősíti, akkor új hőmérsékleti rekord lehet Ázsiában. A következő napon Basra (Irak) 53.9 °C-ot, Delhoran (Irán) 53.0 °C-ot jelentett.
Kanada történetének legpusztítóbb erdőtüze alakult ki májusban, Albertában Fort Murray városnál. A tűz által felégetett terület végül megközelítette az 590.000 hektárt és ezzel Kanada legköltségesebb természeti katasztrófája lett. A város teljes kiürítéséhez vezetett és végeredményben 2400 épületet pusztított el, amely 4 milliárd Kanadai dollár (3 milliárd USA $) biztosítási veszteséget és több milliárdos további más veszteséget okozott.
A világ számos részét sújtotta jelentős szárazság, a legtöbb kapcsolatban állt az El Niño eseménnyel, amely nagy hatással volt a csapadékmennyiségre. Dél-Afrikában 2015–2016-ban egymás után a második kevés hozamú csapadékos évszakot tapasztalták meg. A régió nagy részén a normálnál kevesebb csapadék hullott május és október között, és az ENSZ Élelmezési Program vizsgálatai szerint mintegy 17 millió ember szorul majd segítségre a „gyenge évszak” miatt a következő betakarítás előtt 2017 elején.
Humanitárius következmények
Az éghajlati rendszer évenkénti és hosszú távú változásai a társadalmi, humanitárius és környezeti hatásokat súlyosbíthatják. A Migráció Nemzetközi Szervezete szerint a népvándorlás várhatóan növekedni fog a gyakoribb és potenciálisan egyre intenzívebb időjárással kapcsolatos katasztrófák eredményeképpen, az erőforrásokon való osztozkodás miatti verseny és konfliktusok miatt, és amiatt, mert az emelkedő tengerszint a part menti és alacsonyabban fekvő zónákat lakhatatlanná teszi.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint 2015-ben 113 országban mintegy 19,2 millióan költöztek új helyre az időjárás, a víz, az éghajlat és geofizikai veszélyek miatt, több, mint kétszer annyian, mint amennyit erőszakos konfliktusok váltottak ki. Az időjárással kapcsolatos veszélyek 14,7 millió ember költözését idézték elő. Dél- és Kelet-Ázsia dominált a legnagyobb mértékben abszolút számban kifejezve, de nincs olyan régió a Földön, amelyre ne lett volna hatással. Hasonló adatok 2016-ra még nem állnak rendelkezésre.
A szélsőséges időjárási és éghajlati eseményeket 2015/2016-ban az erős El Niño befolyásolta, mely jelentős negatív hatással volt a mezőgazdaságra és az élelmezésbiztonságra. A FAO szerint több, mint 60 millió emberre volt hatása ezeknek az eseményeknek a Földön.
Fordították: Hoffmann Lilla, Kircsi Andrea és Lakatos Mónika
Kapcsolódó anyagok:
Minden idők 3. legmelegebb októberén vagyunk túl
