Jakab István Magosz elnök szerint érezhető az új földtörvény kedvező hatása. Nem csoda, ha elégedett a földtörvénnyel – egészen pontosan annak Kormány általi elszabotálásával – hiszen a Magosz vezérkara teljhatalmat kapott: a helyi földbizottságok helyett ők döntenek arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem.
Az új földtörvény, a földhöz jutás szabályainak szigorodása máris érezteti kedvező hatását – mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. Jakab István beszédében kiemelte, hogy az agrárfejlesztési stratégia egyik legfontosabb eleme a nagyüzemek és a családi gazdaságok jelenlegi 50-50 százalékos arányának megváltoztatása a kis- és középgazdaságok javára, a 80-20 százalékos birtokpolitikai arány kialakítása. A kétharmados parlamenti többséggel megszavazott földtörvény, a földhöz jutás szabályainak szigorodása máris érezteti kedvező hatását – jelezte az elnök. Nem elég azonban a földet megszerezni, megtartani csak eredményes gazdálkodással lehet – hangsúlyozta. Ezért szükség van az őstermelők érdekeinek védelmére, a fokozott ellenőrzésre, például az igazolványokkal visszaélők, a csalók kiszűrésére – tette hozzá.
Az agrárágazat erősödését jelzi, hogy tavaly a mezőgazdaság exportbevétele elérte a 8,1 milliárd eurót, ami az összes kivitel értékének 10 százalékát tette ki. A keleti nyitás politikájának eredményeként a kivitel dinamikája az idén tovább növekszik – hívta fel a figyelmet az elnök.
A következő évek legfontosabb feladatai között az öntözött termőterület növelését, gazdabarát bankrendszer kialakítását, a feldolgozóiparban a gazdák tulajdonhoz jutását és a termelésben, feldolgozásban, értékesítésben a gazdák összefogását, az együttműködések megszervezését jelölte meg Jakab István. A tegnapi küldöttgyűlésen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztési államtitkára arról beszélt, hogy a 2010 előtti időszakban a hibás agrárpolitika következtében a vidék magára maradt, falvak sora kiürült, a fiatalok elvándoroltak, és ennek a helyzetnek a megváltoztatásához jogszabályok tömegét kellett meghozni. Az intézkedések közé tartozott a gazdák érdekképviselete érdekében a kamarai rendszer újjáépítése, a szervezet szolgáltatói oldalának megerősítése, és a fiatal gazdák helyzetbe hozása. A gödöllői Szent István Egyetemen tartott tanácskozáson – amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is – a küldöttek újraválasztották a szövetség elnökévé Jakab Istvánt, aki így további négy évig töltheti be a posztot. A Magosz szövetségi igazgatója Budai Gyula maradt – tájékoztatott Obreczán Ferenc, a Magosz szintén újraválasztott főtitkára- írta az MTI Eco.
Miért is elégedett a Földtörvénnyel a MAGOSZ?
Nem csoda, ha a MAGOSZ elégedett a Földtörvénnyel – egészen pontosan annak Kormány általi elszabotálásával – hiszen a MAGOSZ vezérkara teljhatalmat kapott: a helyi földbizottságok helyett ők döntenek arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem.
A Parlament 2012. december 17-én a III. Alaptörvény módosítással sarkalatos törvénnyé tette a Földforgalmi törvényt, majd ugyanaz a Kormány, mely ezt beterjesztette – nem egészen egy évvel később elszabotálta a törvény rendelkezését a helyi földbizottságok létrehozásáról.
A II. Orbán kormány nem készítette el, nem adta ki az erre vonatkozó végrehajtási rendeletet, így a jegyzők nem tudtak eleget tenni a sarkalatos törvény alábbi rendelkezésének:
68. § (6) A helyi földbizottság tagjainak megválasztása érdekében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – a települési önkormányzat jegyzője összehívja a helyi gazdálkodói közösség közgyűlését.
A földtörvény 2014 május 1-én hatályba lépett úgy, hogy a helyi földbizottságok nem jöttek létre…
2014. május 5-én azonban megjelent egy sajtóközlemény:
„MÁJUS 1-TŐL IDEIGLENESEN A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA TERÜLETI SZERVEI LÁTJÁK EL A HELYI FÖLDBIZOTTSÁGI FELADATOKAT”
Egy olyan országban, ahol egy picit is komolyan veszik a törvényeket – különösen a sarkalatosakat – ilyet nem lehet megcsinálni. De mi nem olyan ország vagyunk… A sajtóközleményben foglaltak alapján mindenki arra gondolt, hogy a falvanként megválasztott kamarai bizottságokra vonatkozik ez a hír, ők fognak dönteni…
TÉVEDTEK.
Egy salátatörvénybe (2014. évi XVI. törvény – rejtélyes címe: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról. (Magyar Közlöny 2014. 26. szám)” gondosan elrejtve a liftek és mozgólépcsők hatósági engedélyezéséről szóló rendelkezések után található az alábbi rendelkezés:
289. § A 2012. évi CXXVI.. törvényt, az agrárkamarai törvényt azzal egészíti ki, hogy ha az agárkamara jogosult valamilyen eljárásra, akkor az azt jelenti, hogy első fokon a megyei, másod fokon az országos kamara járhat el.
Mit is jelent ez?
Azt jelenti, hogy a MAGOSZ emberei, akiket egy „választásnak” nevezett szánalmas színjáték keretében – a gazdákat semmibe véve és megalázva – beerőltettek a megyei és országos kamarai vezetői pozíciókba – DÖNTENEK arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem.
Mivel azonban a megyei elnökök felettese az egész magyar mezőgazdaságért felelős országos alelnök – Zászlós Tibor – akár egy személyben dönthet arról, hogy ki vehet földet Magyarországon, és ki nem…
Aki világosan akar látni, annak érdemes elolvasni az új kamara létrejöttének történetét, melynek Dr. Ángyán József külön fejezetet szentel V. jelentésében.
Zászlós Tibor volt az, aki a kishantosi utakat lezárta, hogy a seregnyi traktor nyugodtan tudja elpusztítani a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság növényeit. Zászlós Tibor privatizálta a Mezőfalvi állami gazdaságot 2001-2002-ben a „piszkos 12” egyikeként. A mai napig is Zászlós Tibor a cég vezérigazgatója, akinek a tulajdonos cég (Mezőfalva Invest) külföldi vezérigazgatója diktál. A 9000 hektáros cég ma annak a GSD csoportnak a tagja, mely 2011-ben 4. helyen volt a legnagyobb – milliárdos – támogatást felvevő cégek között.
Mi lesz veled magyar föld? Mi lesz veled Magyarország?
Mivel sarkalatos törvény rendelkezik a helyi földbizottságok létrehozataláról, és szerepéről a földek adás-vételében, azok az adás-vételi ügyletek, melyekben a kamara dönt – törvénytelenek, és érvénytelenek lesznek.
Mezőfalva, 2014. július 6.
Ács Sándorné agrármérnök
2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
A törvényt a Parlament 2013. június 21-én fogadta el (Orbán Viktor és Kövér László jelen volt, de nem szavazott – Semjén Zsolt szemtanúk szerint jelen volt, de a jegyzőkönyv szerint nem)
VI. FEJEZET A HELYI FÖLDBIZOTTSÁG
68. §
(1) A települési önkormányzat közigazgatási területén földet használó földművesek, mezőgazdasági termelőszervezetek, más természetes és jogi személyek településenként helyi gazdálkodói közösséget alkotnak.
(2) A helyi gazdálkodói közösség képviseleti szerve a közösség tagjai által megválasztott helyi földbizottság. A helyi földbizottság a település közigazgatási területéhez tartozó földek mértékének arányában legalább 3, legfeljebb 9 főből áll.
(3) A helyi földbizottság a település közigazgatási területén a törvény hatálya alá tartozó földek tulajdonjogának forgalmát a birtokviszonyok átláthatóságába spekulatív földszerzések megelőzése, az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képző fölbirtokok kialakítása és megőrzése, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében a földbirtok-politikai célokkal összhangban a 24. és 25. §-ban foglalt feladatának gyakorlásával befolyásolja.
4) A földbizottság tagja a saját vagy hozzátartozója ügyével összefüggő eljárásban nem vehet részt.
5) A helyi földbizottság állásfoglalása ellen kifogás terjeszthető elő a települési önkormányzat képviselő-testületénél. A képviselő-testület döntése ellen további jogorvoslatnak, panasznak, felszólalásnak nincs helye.
