Az ipari tevékenység, a fejlett világ halogénezett szénhidrogén kibocsátása miatt az ibolyántúli sugarak mind kevesebb részét szűri meg a vékonyuló ózonréteg. A káros sugarak hatásaként egyre gyakoribb a bőr- és szembetegség. Az OMSZ három éve működő UV riasztási rendszerét most egy szakmai civil szervezet és egy napi előrejelző szolgálat segíti.
Tegnapelőtt megalakult a Napsugárzásvédelmi Testület. A sajtótájékoztató és szakmai fórum időzítése tökéletes volt. A téma olyannyira aktuális, hogy kedden a riasztási küszöbértéket súrolta a mért 7,3-as UV-index. Ráadásul május 11-én a Melanóma Napjára emlékeztek.
Bozó László, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke bevezetőjében az ENSZ ózonvédelmi intézkedését a világ egyik legeredményesebb intézkedésének aposztrofálta, ugyanakkor nem adott megnyugtató választ. Az antropogén eredetű gázok hosszú ideig, akár száz évig is a sztatoszférában tartózkodhatnak, ezért a kibocsátás csökkenése után is együtt kell élni a hatásokkal.
Vásárra visszük a bőrünket?
Az 50-380 nm hullámhossz tartományú elektromágneses sugárzáson, az UV A,B,C sugárzáson belül főként a B sugárzás (280-320 nm) energiája hat károsan a biológiai rendszerekre. A DNS elnyelési maximuma 260 nm körül és afelett van, a sejtek örökítőanyagában leginkább ezen hullámok idézhetnek elő mutációt, szabad gyök képződést.
Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemibetegkórtani- és Bőronkológiai Klinikájának docense elrettentő képekkel illusztrálta a naphatás miatt kialakult különböző bőrdaganatos megbetegedéseket. A halálos bőrráktípusban, a melanómában (melanoma malignus) szenvedők száma 1960 óta évente 3-8 %-kal növekszik. Míg most minden 75. embert érint, becslések szerint 2010-re minden ötvenedikben alakulhat ki melanóma. A betegség a halálozási okok között előkelő (nálunk harmadik) helyen szerepel, az 1975-ös statisztikához képest 2001-ben csaknem kétszer annyi beteg halt meg melanómában.
A basalióma (28-33%) és a spinalióma (7-11%) kialakulásának valószínűsége nagyobb, de ezek kevésbé rosszindulatú bőrdaganatok. Nem szabad elfelejteni, hogy UV-sugárzás hatása az élet során összegződik és nem csak a napnak kitett helyen jelentkezhet az elváltozás. Az UV-A komponens, mely a túlzott szoláriumozás során nagyobb dózisban bombázza bőrünket, mint a szabadban napozáskor nem csak barnaságot, de rombusz alakú ráncosságot is okoz. A világos bőrűek kevesebb pigmentet tudnak termelni, ezért védekezésül inkább vastagszik a bőr.
Szemfényvesztés ellen
Bár a napsugárzás kifejezetten szükséges a D-vitamin szintéziséhez és endorfintermelő hatása révén kedélyállapotot javít, a túlzásba vitt napozás kötőhártyagyulladást, retinagyulladás, sőt tartós kitettség esetén később akár szembogárszéli szürkehályogot is okozhat. Tóbiás Richárd, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke kifejtette, hogy sokan csak divatból hordanak napszemüveget és nem figyelnek annak UV-védelmére. Egy 2007. évi felmérés azt mutatta, hogy a megkérdezett 50 ezer embernek csupán 5 %-a volt tisztában az egészségügyi következményekkel. A jó szemüvegnek 400 nm-es tartományig kell szűrnie az UV sugarakat, a lencse színe nem meghatározó, akár víztiszta üveget is el lehet látni megfelelő védelemmel. A www.uvteszt.hu oldalon található azon üzletek listája, ahol május 31-ig térítésmentesen bemérik a szemüveget. Tavaly 60 ezer többségében nap-, illetve kevesebb dioptriás szemüveget vizsgáltak be, melyek 18 %-a nem felelt meg a kötelményeknek. Ezek javarészt márkás termékek hamisítványai vagy olcsó, utcán árusított változatok. A szakember elmondta, hogy a ma beültett ún. intraokuláris szemlencsék már rendelkeznek UV-védelemmel. A kontaktlencséseknek (felülete 14 mm) a kombinált, szemüveges védelemről is gondoskodniuk kell, mert hiába véd a műanyag lencse, ha az csupán a szembogarat fedi le.
Míg a bőr leégéséért a delelő nap felelős, a szemet a laposan beeső délelőtti és délutáni sugarak károsítják jobban.
Barnaság minden áron?
Bakos József, az OSSKI Sugárzásegészségügyi Főosztályának munkatársa hozzátette, hogy a túlzott UV kitettség az immunrendszert is gyengíti a T-sejtes immunválasz elnyomásával, ezáltal fogékonyabbá válhatunk bakteriális, bélférges és virális betegségekre, ilyenkor a herpesz is fellobbanhat.
Beszámolt egy országos statisztikáról, amiben szoláriumba járók szokásait mérték fel. A 18 éven felüliek 9,5 %-a jár szoláriumba. Budapesten 780 ember válasza alapján a mesterségesen barnulók 36,7 %-a férfi, 50 %-a 19 év alatti, 22%-a a legveszélyezetettebb 1-2-es bőrtípusú, 74 %-uk egyáltalán nem használ védőszemüveget. Az indítékok között vezet a jó közérzet és a barna bőr divatja, az ehhez társított társadalmi elfogadottság érzése. 65 %-uk a média útján tájékozódik, az orvostól informálódók aránya csekély. A szoláriumozóknak csupán 4-8 %-a tartja egészségre károsnak szenvedélyét.
A tájékoztatás a legfontosabb
Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet igazgató-helyettese szerint legfontosabb, hogy a lakosság tisztában legyen az UV-expozíció káros hatásaival, a tévhiteket el kell oszlatni. Az egészségügyi világszervezet, a WHO is ezt célozza: a média vegyen részt az ismeretterjesztésben, legyenek szűrések, a meteorológiai honlapokat fejlesszék, oktatási intézményekben legyen mindennapos a sapka használata az udvarban (külföldi példa óvodában, nyári táboroztatás során), a strandokon az UV-indexet tegyék közzé. A napsugárzás delelő időben a legintenzívebb, de mivel előre van állítva az óra és óvatosságból kiterjesztették kritikus időt, most 10-16 óra között nem ajánlott védelem nélkül a napon tartózkodni.
“Használd okosan az árnyékod! Ha rövid az árnyékod, keress árnyékot!” mottóval szeretnék elérni, hogy széles karimájú kalappal, jó napszemüvegben, legalább 15 faktoros naptejet 2 óránként használva menjünk napra a kritikus időben és kerüljük a szoláriumot. Egy 26 ország intézkedéseit vizsgáló 2006-os ENHIS felmérés szerint sok tagországban nincsen jogszabály, mely tiltaná 18 év alattiaknak a szolárium használatot, jó példával csak Franciaország, Spanyolország és Portugália szolgál. Ugyanígy pár mediterrán országon túl nincsen máshol meglévő rendelet, mely az árnyékolástechnika előtérbe helyezését szolgálná közterületen.
Sajnos sem uniós, sem világszinten nincsen kötelezés a védekezésre, noha évente 2-3 millió a nem pigmentes bőrrákos esetek száma.
Ausztráliában, ahol az ózonlyuk miatt indokoltabb a félelem, az információs kampánynak köszönhetően az 1970 és 1998 között meredeken emelkedő melanóma gyakoriság az utóbbi két évben mérséklődött, de még így is kétszer gyakoribb, mint hazánkban. A WHO is csak javaslatot, ajánlást tesz az intézkedésre, pedig már 2000-ben összeült egy WHO szakértői testület, mely kimondta az alapelveket. Hazánkban 1995 óta van UV mérés, riasztás pedig 2007 óta működik. A Nemzeti Rákregiszter szerint tavaly 2800 új bőrrákos eset volt, a bőrrák és a szürkehályog területi elterjedése szerint a déli országrészben gyakoribb volt.
Az egészségügyi hatáson túl van környezeti vonzata is a túlzott sugárzásnak, az UV erősíti a fotokémiai szmogot is.
Interneten az index
Tóth Zoltán légkörfizikus (OMSZ) elmondta, hogy a kanadai UV-indexet már az egész világon alkalmazzák a lakosság tájékoztatására, értéke 0 és 15 között lehet, hazánkban tíz fokozatú skálát használnak. Az egyes kategóriák megnevezése szubjektív, ami Skandináviában erős, az a görögöknél még mérsékelt sugárzási szintnek számít. Hazánkban a 8-as már extrém mértékű. Az utóbbi másfél évtized maximuma 9,4 volt, de 9 felett is csak 3 alkalommal volt mérhető. Az utóbbi 20 évben 6-14 % közötti UV sugárzás növekedés mérhető a világon. Magyarországra jellemző, hogy idővel az ózontartalom éves átlaga nő, a légkör optikai mélysége, vastagsága csökken, azaz tisztul a levegő. Ezt a szocialista ipar megszűnésével magyarázzák. Az UV-B évi összege változó, de összességében növekvő tendenciát mutat. A két utóbbi évben volt a legmagasabb.
Riadó és előrejelzés
Hazánkban négy helyen mérik (Budapest, Kecskemét K-puszta, Keszthely, Kékestető) az ultraibolya sugárzást – magyarázta Tóth Zoltán. A riasztási rendszer május 1-jétől szeptember 30-ig működik 7,5 indexérték felett. Ekkor az OMSZ közleményben értesíti a sajtót és a Napsugárzásvédelmi Testületet. A riasztás isszavonásig érvényes. Az OMSZ június 1-től új szolgáltatásként az aznapi UV-B sugárzás menetét előrejelzi a honlapon. A prognózishoz a következő napi légköri körülményeket, felhőzetet, ózonszintet kell figyelembe venni, illetve a viszonylag állandó csillagászati geometriát. Befolyásolja a felhőzet nagysága, eloszlása, fajtája, magassága, ezért fordulhat elő, hogy alacsonyabb napmagasság esetén a teljesen derült éghez képest a részleges, 20-30 %-os borultság a szakadozott Cumulus felhő szélein a reflexió miatt mérnek nagyobb indexet.
Sikertörténet után alkalmazkodás
Antal Z. László szociológus, a testület elnöke szerint valójában nem civil szervezetként kellene működnie, hanem kormányköziként, de egyelőre egyik nagy szakmai állami szervezet sem fogadta be a testületet. Hasonlóan a WHO Sun Protection programjához célja, hogy tájékoztassa a lakosságot, a jobb alkalmazkodást segítve változtasson a szokásokon, szemléleten. Antal Z. elmondta, minden nyári szezon előtt tartanak majd sajtótájékoztatót, szezon végén, a szeptember 16-i Ózon Világnapján pedig egy tudományos konferenciát szerveznek. Elindították a www.napsugarzas.hu honlapot, melyen az előrejelzés is megtekinthető, valamint szórólapon, plakáton hirdetik a biztonságos napozás tudnivalóit. Levelet írtak a sajtó képviselőinek, illetve a protokoll főnököknek, a szabadban dolgozó és sportoló emberekkel foglalkozóknak, munkáltatóknak, melyeket névre szólóan küldenek ki. A testület az érintett tárcákkal együttműködik.
A Napsugárzásvédelmi Testület szakmai szervezet, a fenti előadók mellett tagja Polacsek Györgyi tanárnő (Magyar Vöröskereszt) is.
Az elnök kifejtette, hogy az ózonpajzs védelme azért is lehetett sikertörténet, mert megvoltak a helyettesítő gázok, ugyanazoktól a gyártóktól, nem volt üzleti érdeksérelem, a lakosságnak nem kellett alkalmazkodni más technikához. A megváltozott környezeti feltételekhez azonban nehéz az alkalmazkodás.
