A madridi COP25 klímacsúcs második hetén a magas szintű politikai vezetők mellett tiszteletét tette Harrison Ford, Al Gore és Mike Bloomberg is, utóbbi szavait idézve „azért vagyok itt, mert Trump az nincs”. Az első hét lassú és nagyobb áttörés nélküli tárgyalásait mostanra egyre több civil tüntetés rázza fel. A sziporkázó beszédek mellett egy újabb jelentés is napvilágot látott, ami nem túl fényes képet fest a hazai klímavédelem teljesítményéről. Lehoczky Annamária helyszíni tudósítása Madridból.
Magyarország az éghajlatvédelmi ranglista utolsó harmadában
A German Watch, Climate Action Network és New Climate Institute jelentése szerint Magyarország a Climate Change Performance Index (CCPI) alapján a ranglista 47. helyén – azaz a vizsgált országok utolsó harmadában – található múltbéli, jelenlegi és vállalt klímavédelmi tevékenységei alapján. A jelentésben összesen 57 ország szerepel, amelyek együttesen a globális üvegházgáz-kibocsátás 90%-át adják. A CCPI összesen négy tényező és (több altényező) alapján értékeli az államok klímavédelmi teljesítményét: 1) üvegházgáz-kibocsátások (40%-os súly), 2) megújuló energia (20%-os súly), 3) energia-felhasználás (20%-os súly), 4) klímapolitika (20%-os súly).
Egyetlen ország sem teljesít minden kategóriában kielégítően, ezért a lista első három helye üresen maradt. A globális kibocsátás 78%-át adó G20 országok közül csak 2 érte el a legmagasabb kategóriát (Egyesült Királyság és India), míg 8 közülük a legrosszabbul teljesítő országok közé tartozik. Az Európai Unióban Lengyelország és Bulgária teljesít a legszerényebben (legalacsonyabb kategória), azonban őket csak egy hajszállal előzi meg Magyarország („alacsonyan teljesítő” kategória utolsó tagja). Az Európai Unió országai együttvéve 6 helyezést rontottak tavalyhoz képest, ezért az EU jelenleg a közepesen teljesítő kategóriába esik. A globális ranglistát Svédország, Dánia és Marokkó vezeti, míg a sereghajtók között van az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Oroszország és Ausztrália.
Tegnap mutatta be az Európai Bizottság a Europen Green Deal tervezetet, ami az elkövetkező 5 év klímavédelmi menetrendjét határozza meg. Emellett a COP25 utolsó két napjával párhuzamosan, ma és holnap tárgyalják újra a miniszterelnöki szintű Tanácsülésen az EU klímasemlegességről szóló tervezét. A V3 országok (+Észtországok) által blokkolt nyári helyzet óta azonban több fronton is mozgolódás látszik, ennek egyik legmarkánsabb jele, hogy az Európai Parlament november 28-án, pontosan a Bizottság által előkészített 2050-re szóló elképzelés bemutatásának egyéves évfordulóján kihirdette a klímavészhelyzetet. “A Tanácsülés nagy kérdése tehát az lesz, hogy a nemzetközi és belföldi politikai nyomás, illetve a Bizottság által az Igazságos Átmenet Alapon keresztül belengetett uniós források elegendők lesznek-e arra, hogy az eddig ellenálló V3-as országok is elköteleződjenek az uniós gazdaság 2050-re történő klímasemlegessége mellett.” – írta meg a Másfél fok oldalán Schaffhauser Tibor nemzetközi klímapolitikai szakértő.
Magyarország álláspontját és klímastratégiáját Botos Barbara, klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár ismertette a COP25-ön. Beszélt arról, hogy hazánk azon néhány tucat ország közé tartozik, melyek képesek voltak kibocsátás-csökkentéseikkel párhuzamosan gazdasági növekedést elérni 2000 óta. Az EU napirendjén levő legfontosabb klímavédelmi lépés, vagyis a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi céllal kapcsolatban a helyettes államtitkár úgy nyilatkozott, hogy ez lehetséges Magyarországon, azonban ehhez a század közepéig 150 milliárd euró támogatásra lenne szüksége, amely az ország éves GDP-jének 2,5%-a. Kíváncsian várjuk a csütörtök-pénteken zajló Tanácsülés eredményét.
Főszerepben a városok, régiók és a magánszektor
A második hét kulcsszava ezidáig a klímafinanszírozás. Több mint 600 intézményi befektető – amelyek összesen 37 billió USD értékű vagyont kezelnek – írta alá a kiáltványt, amely arra sürgeti a kormányokat, hogy a széntüzelésű erőműveket fokozatosan iktassák ki, hogy vezessenek be karbonadót, hogy fejezzék be a fosszilis energia állami támogatását és erősítsék meg klímavédelmi vállalásaikat. Jose Luis Blasco, az Acciona (az egyik legnagyobb infrastruktúra és energetikai fejlesztésekért felelős spanyol cég) fenntarthatósági vezetője szerint „szemléletet kell váltanunk: ahelyett, hogy csak azt vizsgáljuk, egy projekt pénzügyileg meg térül-e, a Fenntartható Fejlődési Célok teljesítését is figyelembe kell venni”. Paul Polman, az Imagine üzleti együttműködés egyik alapítója hangsúlyozta, hogy az alacsony kibocsátású gazdaság felé való átmenet valójában rengeteg lehetőséget teremt, és azok a cégek, akik nem alkalmazkodnak ehhez, akár több mint 30%-os veszteséggel is számolhatnak.
A klímavédelmi vállalások növelésében és teljesítésében a magánszektor mellett kulcsfontosságú szerepet játszanak a városok, régiók, civil szervezetek és ezek változatos együttműködései is. A US Climate Alliance legfrissebb jelentése szerint 25 amerikai állam továbbra is tartja magát a vállalásához, azaz, 2025-re együttesen 20-27%-kal csökkentik üvegházgáz-kibocsátásukat a 2005-ös szinthez képest. Ráadásul mindeközben nagyobb gazdasági növekedést mutattak fel, mint a szövetséghez nem csatlakozott többi állam. Egy másik önkéntes üzleti szerveződés, a We Mean Business koalíció tagjai olyan cégek, akik vállalják, hogy kibocsátásaikat a 1,5 fokos globális melegedéssel konzisztens forgatókönyvnek megfelelően csökkentik. Mostanáig 1120 cég csatlakozott a koalícióhoz, akik több mint 20,1 billió dollárnyi tulajdonnal rendelkeznek.
A COP25-öt vendégül látó Madrid főpolgármestere, José-Luis Martínez-Almeida egy a városok jövőjéről szóló eseményen elmondta, hogy folytatja a belváros autómentesítését, egyre nagyobb gyűrűben kiterjesztve a szankciókat. Spanyolországban más városok is ezt az utat kívánják követni, sőt, vannak világszinten elismert példáik is. A baszkföldi Vitoria-Gasteiz, Európa zöld fővárosa 2012-ben, méltán vált a fenntartható városok példájává: 42 m2 zöld felület jut minden egyes lakosra és majd 150 kilométernyi bicikliúttal rendelkezik. A lakók bárhol is éljenek a városban, kevesebb mint 2,5 percnyi sétára találhatnak valamilyen zöld területet. Gorka Urtaran-t, Vitoria-Gasteiz polgármesterét arról faggattam, hogyan tudták ezt elérni és mik a terveik az elkövetkező években. „Szerencsések vagyunk, mert ezt az ügyet minden politikai párt fontosnak tartja, így tudtunk ilyen szintre eljutni az elmúlt évtizedekben, a váltakozó politikai vezetés mellett is.” – mondta Urtaran. A következő lépés az úgynevezett „szuper-háztömbök” bevezetése, azaz „olyan néhány háztömbből kialakított blokkok létrehozása, ahol az azt körülvevő utakon történik az autós forgalom, a belső utak azonban mind gyalogosak. Ide csak a garázsukba igyekvők, a mentők vagy a boltok kiszolgálói hajthatnak be.”
Lassú tárgyalások, forrósodó hangulat
A múlt heti lassú és egyre frusztrálóbb tárgyalások apátiáját pénteken forrongó hangulatú klímasztrájk törte meg. Spanyolországban ez volt az eddigi legnagyobb klímatüntetés, amelyen több tízezren, környezeti szervezetek szerint pedig akár 500 000 is lehettek. Ezen felszólalt Greta Thunberg is, bírálva a klímatárgyalók tehetetlenségét:
“A klímaválsággal továbbra sem törődnek azok, akik kezében a hatalom van, és ez nem mehet így tovább. Az nem megoldás, hogy a gyerekek iskola helyett sztrájkolnak, ezt nem lehet így folytatni. Ezért akarjuk végre azt látni, hogy hogy a döntéshozók tesznek az ügyért, mert emberek szenvednek és halnak meg az éghajlati és ökológiai válság miatt, nem várhatunk tovább.”
A héten több eseményen is részt vett a Greta, a 16 éves klímaaktivista. Megjelenésével hol a fiatalok szavára, hol a tudományra kívánta irányítani a sajtó figyelmét. A magasszintű vezetők előtti beszédében az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentéséből idézett, utalva arra, hogy a fennmaradó karbonköltségvetésünk (azaz azok az extra kibocsátások, amikkel az emberiség “gazdálkodhat” mielőtt elérjük az ipari forradalomhoz képest másfél fokos melegedést) rohamosan zsugorodik. Egy másik eseményen egy tucat fiatallal jelent meg, akik saját történetükön keresztül mutatták be, hogy az éghajlatváltozás és a fosszilis tüzelőanyagok használata mennyire károsan érinti közösségeiket, és miért nagyon fontos, hogy végre dűlőre jussanak a tárgyalók a Párizsi Megállapodás végrehajtásának részletei felett. Az Egyesült Államokbeli Santee Dakotából érkezett 18 éves lány, Rose Whipple szerint „az őslakosok mindenhol a világon arra kérik az országok vezetőit, hogy hallgassák meg őket, és álljanak ki értük”. Egy, a Togo-i kis szigetállamból érkezett képviselő a közönség soraiból állt fel, hogy elmondja, a tengerszint emelkedése miatt, neki hamarosan nem lesz hova hazamennie.
A tegnap délelőtti magas szintű politikai ülésen Jennifer Morgan, a Greenpeace International vezetője, határozott, kifejezetten dühös beszédével vívta ki a civilek elismerését, amiben elmondta: „30 éve veszek részt a klímatárgyalásokon, és még soha eddig nem láttam ilyen mértékű széthúzást. […] A megoldások léteznek és itt vannak a szemünk előtt, de hol vannak a bajnokok? Hol vannak a vezetők? Hol vannak a felnőttek ebben a teremben?” – elismerve a fiatalság éleslátását, és bírálva az összegyűlt tárgyalók tehetetlenségét. „A Párizsi Megállapodás szíve még dobog, de egyre lassabban. Ne adjátok fel! – fejezte be beszédét Morgan.
A szerda délutáni magas szintű politikai eseményt csak késve tudták megkezdeni a tárgyalók, ugyanis tüntető civilek zárták el a terembe vezető folyósót. „Klímaigazságot most” – skandálta a fiatalokból és idősekből álló tömeg perceken keresztül. Ahogy minden évben, így most is, Al Gore, az Egyesült Államok alelnökéből lett klímaaktivista is megérkezett a klímacsúcsra, és megtartotta ikonikus beszédének legfrissebb változatát. Gore elmondta, hogy ami a legtöbb reményt ébreszt benne, az a fiatalság, utalva a klímasztrájkokra. Emellett az üzleti vezetőktől is sokat remél: „meglepő, hogy a cégek alapítói és vezérigazgatói sokkal komolyabban veszik ezt az egészet, mint maguk a politikai vezetők”.
A tárgyalókból és folyosókról:
- Az új karbonpiaci mechanizmusról, az országok klímavédelmi tevékenységéinek kommunikálására vonatkozó közös időkeretekről és a károk és veszteségek finanszírozásáról szóló szabályok véglegesítésére úgy tűnik csak a jövő évi köztes ülésszakon vagy az évvégi klímacsúcson kerül sor. Országok egy csoportja (köztük Szaúd-Arábia, Brazília, Ausztrália, Kína) nem engedtek abból a követelésükből, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv által szabályozott karbonpiacról áthozhassák a Párizsi Megállapodás hatálya alá karbonkrediteiket, ezért nem született egyezség a karbonpiacokról. A károk és veszteségek kezelésére pedig sem az EU, sem az USA, sem más fejlett országok nem hajlandók külön pénzügyi forrásokat biztosítani a fejlődő országoknak, mint pl. a kis szigetállamok, amelyeket az emelkedő tengerszint miatt az eltűnése veszélye fenyeget.
- A Carbon Neutraility Coalition szerda esti találkozóján a koalícióhoz csatlakozó országok több minisztere is rövid beszédben foglalta össze, hogy miként igyekszik tenni a klímasemlegességi célokért. Costa Rica, Dánia, Svájc és Korea mellett a japán környezeti miniszter, Shinjiro Koizumi is ismertette országa klímastratégiáját és azt, hogy miként támogatják városaik karbonsemlegességi törekvéseit, csak a széniparról felejtett el említést tenni… Civil szervezetek több látványos (még Pikachu is megjelent) tüntetést szerveztek tiltakozva a japán kormány által támogatott újabb szénerőművek építése ellen.
A Greenfot Madridból Lehoczky Annamária klímakutató, újságíró (masfelfok.hu állandó szerzője) tudósítja a COP 25 klímakonferenciáról.
Korábbi cikkei a témában:
Tegyél. Most! Megkezdődött a 25. “kék” ENSZ klímacsúcs Madridban
“7 millió nagyon jó okunk van arra, hogy harcoljunk az éghajlatváltozás ellen” – emberi jogok a COP25 klímacsúcson
„Mi benne vagyunk” – török önkormányzatok a klímavédelmet sürgetik
