A rovat kizárólagos támogatója

Évente 7 millió ember korai halálát okozza világszerte a kültéri és beltéri légszennyezettség az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint. A COP25 második napján mutatták be az emberi jogok és környezet kapcsolatát elemző jelentést, ami rámutat arra, hogy az éghajlatváltozás olyan alapvető emberi jogokat ás alá, mint például a tiszta levegőhöz, ivóvízhez, élelemhez vagy egészséghez való jog. A téma kapcsán a WHO szakértőivel, María Neirával és Diarmid Campbell-Lendrummal beszélgetett Lehoczky Annamária a greenfo képviseletében Madridban.

A biztonságos éghajlat alapvető emberi jog

A „Biztonságos Éghajlat” Jelentés szerint az éghajlatváltozás máris súlyosan érinti az emberi jogokat, s ennek katasztrofális hatása lehet a jövőben, hacsak nem teszünk ambiciózus intézkedéseket azonnal. A sértett és fenyegetett emberi jogok között szerepel az élethez, az egészséghez, az élelemhez, az ivóvízhez és egészségügyi ellátáshoz, az egészséges környezethez, a megfelelő életszínvonalhoz és megélhetéshez, a lakhatáshoz, a tulajdonhoz, az önrendelkezéshez, a fejlődéshez és a kultúrához való jog. Emiatt az éghajlati válság kezelése a társadalmi igazságosság ügyét is érinti, mind a nemzetek, mind a generációk között.

A legszegényebb embereknek a legkisebb a szénlábnyoma, míg a világ leggazdagabb 10%-a adja a globális üvegházgáz-kibocsátások legalább felét (Forrás: „Biztonságos Éghajlat” Jelentés)

Ráadásul az éghajlatváltozás káros hatásai aránytalanul nagy mértékben érintik a szegénységben élőket, akiknek a problémához minimálisan járulnak hozzá, és akiknek nincs elég erőforrásuk, hogy megvédjék magukat, s hogy a már elkerülhetetlen változásokhoz alkalmazkodjanak. Ez pedig tovább növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, míg a gazdagabbak könnyebben megbirkóznak az éghajlatváltozás állította kihívásokkal, addig a szegények még inkább mélyszegénységbe csúsznak, ahogy erre a jelentés figyelmeztet. Magyarországon is kinyílni látszik ez az olló, a század során várható éghajlati változásokkal szemben az észak-kelet-magyarországi és délkelet-alföldi hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű régiók a legsérülékenyebbek.

A század közepére várható éves átlagos többlethalálozás minden megyében növekszik, a legvilágosabb sárga kb. 1,2-szeres, míg a lesötétebb barna 1,7-szeres növekedést jelent. Ezt a változást a hőhullámos napok gyakoriságának és többlethőmérséklet változásának együttes hatása okozza. (Forrás: NATÉR)

Fenyegetés az egészségre

Az éghajlatváltozás sokféle közvetlen és közvetett módon befolyásolja az emberi egészséget. Ide sorolhatók az olyan korai elhalálozások, melyeket az éghajaltváltozáshoz köthető szélsőséges események, hőhullámok, árvizek, aszály, erdőtüzek, vízben és más betegséghordozók (pl. szúnyogok) által terjedő betegeségek, az alultápláltság és a légszennyezés okoznak. “7 millió nagyon jó okunk van arra, hogy harcoljunk az éghajlatváltozás ellen” – kommentálta a jelentést María Neira, a WHO Közegészségügyi és Környezeti Osztályának igazgatója. „Ez a 7 millió ok a 7 millió idő előtti elhalálozás a légszennyezés miatt. Az éghajlatváltozást és a légszennyezést nagyrészben ugyanaz a dolog okozza: a fosszilis tüzelőanyagok égetése” – tette hozzá.

Az élhetetlenné váló körülmények miatt a becslések szerint 2050-ig legalább 150 millió embernek kell elhagynia otthonát. Az emberi egészség és megélhetés számára hátrányos körülményeket teremtenek az éghajlatváltozás már érzékelhető (például egyre gyakoribb és intenzívebb szélsőséges időjárási események) és szép lassan kibontakozó következményei (például a tengerszint emelkedése és az elsivatagosodás), valamint az egyre szűkösebbé váló erőforrások miatti konfliktusok.

A kép bal oldalán María Neira (WHO), tőle jobbra Diarmid Campbell-Lendrum (WHO, IPCC) a „Biztonságos Éghajlat” jelentés bemutatóján. (Forrás: UNFCCC)

„Az éghajlatváltozás teljesen aláássa azt a haladást, amit az elmúlt évtizedekben elértünk az egészségügy terén” – mondta nekem Diarmid Campbell-Lendrum (WHO, Közegészségügyi és Környezeti Osztály szakértője, az IPCC Ötödik Értékelő Jelentésében az egészségügyről szóló fejezet vezető szerzője), amikor arról kérdezem, mi a jelentés legfontosabb üzenete. „Az országok körülbelül fele már készített terveket az éghajlatváltozás egészségügyi hatásainak kezelésére, de csak kevesebb mint 10%-uk rendelkezik a tervek teljes végrehajtásához szükséges pénzügyi forrásokkal. Tehát az országok komoly egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, amelyek kezelésére támogatásra van szükségük.” – tette hozzá Campbell-Lendrum.

Letizia spanyol királynő látogatása a COP25-ön, a „Biztonságos Éghajlat” jelentés bemutatóján. (Forrás: UNFCCC)

Az államok és a magánszektor kötelezettségei

A bemutatott egészségügyi összefüggések fényében a jelentés hangsúlyozza a nemzetek kötelezettségét és a magánszektor felelősségét az éghajlati válság kezelésében, s ehhez ajánlásokat is megfogalmaz:

  1. a társadalom fosszilis tüzelőanyagoktól való függésének megszüntetése;
  2. az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó további intézkedések felgyorsítása;
  3. az alkalmazkodás segítése különös tekintettel a társadalom sérülékeny csoportjaira;
  4.  az éghajlatváltozás elleni intézkedésekre szánt pénzügyi források növelése;
  5.  a „károk és veszteségek” (az éghajlatváltozás miatt bekövetkező elkerülhetetlen természeti-gazdasági-társadalmi károk, mint például a tengerszint-emelkedés miatti partpusztulás) enyhítésére szánt pénzügyi források növelése;
  6. az ENSZ kapcsolódó munkájának segítése.

Amikor arról kérdezem Maria Neirát, hogy mit üzenne a kelet-európai országoknak, így felel:

„Álljatok ki egy olyan társadalomért, amiben a szén helyett a megújuló energiaforrások dominálnak, mert ez a legjobb beruházás a társadalom számára, az emberek egészsége és a gazdaság érdekében, hogy ne kelljen a légszennyezés miatti megbetegedések ellátására költeni. Kérlek, ne ragaszkodjatok a régi elavult rendszerhez és mintákhoz, hanem fektessetek tiszta energiába, mert ez az egészség és a gazdaság javát szolgálja, ez a jövő.”

Mi történt eddig? A tárgyaló termekből és folyosókról…

  • A ma bemutatott legújabb globális karbon-költségvetésről szóló jelentés szerint a kibocsátás üteme csökkent 2019-ben a 2018-as szinthez képest (az EU-ban és USA-ban bezárt szénerőműveknek köszönhetően, valamint mivel Kínában és Indiában lassult a szénfelhasználás növekedése az elmúlt évben), azonban a kibocsátások még mindig szárnyalnak a kőolaj és földgáz használatának növekedése miatt.
  • Habár Ursula von der Leyen hétfőn igen ambiciózus ígéreteket tett, az a hír járja, hogy nem biztos, hogy az EU ténylegesen be tudja tartani 2030-ra szóló kibocsátás-csökkentési vállalásait. Jövő héten újra-tárgyalja az Európai Tanács a 2050-re szóló karbonsemlegességi tervezetet, amit négy kelet-európai ország – köztük Magyarország – blokkolt a legutóbb. Ahogy arra a tudományos jelentések – és hétfőn az ENSZ főtitkár – figyelmeztettek, ennek a célnak az elfogadása és megvalósítása minden ország számára kötelesség kell, hogy legyen – kivétel nélkül. Ráadásul az EU döntésének klímadiplomácia szempontjából is kulcsfontosságú szerepe van, ugyanis nagykibocsátóként ezzel jó példával járna elől más országok számára.
  • Németország ismét elhalasztotta a kőszén kivezetéséről szóló törvény elfogadását, amit erre a keddre terveztek. Környezeti csoportok figyelmeztetnek, hogy a tervezet egyébként is 2038-as céldátumot jelölne ki, ami, 8 évvel később van, mint amit a tudomány javasol.
  • Az új karbonpiaci mechanizmus kidolgozása folyamatban van, ez egy rendkívül ellentmondásos történet, amiről nem sikerült megállapodni a tavalyi klímacsúcson. A szöveg véglegesítésére sürget az idő, ugyanis még a miniszterek jövő heti érkezéséig be kellene fejezni.
  • Ma mutatták be az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület földhasználatról szóló jelentését az összegyűlt tárgyalóknak. Nem érkezett semmiféle trollkodó megjegyzés egyik országtól sem, tehát úgy tűnik mindenki egyet ért a jelentésben foglalt tartalommal, nem úgy, mint az előző tárgyalásokon Bonnban és Katowicében.

    A Greenfot Madridból Lehoczky Annamária klímakutató, újságíró (a masfelfok.hu állandó szerzője) tudósítja az elkövetkező 2 hétben a COP 25 klímakonferenciáról.
    Korábbi cikke:
    Tegyél. Most! Megkezdődött a 25. “kék” ENSZ klímacsúcs Madridban

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek