Egy ostoba tévhitet oszlattak el az ambróziáról a szegedi szakemberek. Biztosan nem gyógynövény a parlagfű, teája mérgező lehet, károsítja a belső szerveket – állítják a Szegedi Tudományegyetem kutatói.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói vizsgálták meg a parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit. Tették ezt azért, mert egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem értékes gyógynövénynek tekintik, a teáját is, a hajtását szárazon vagy nyersen különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák – írja az egeszsegkalauz.hu.
Akik a parlagfüvet “ősi gyógynövényként” tartják számon, azok tévesen feltételezik, hogy annak latin neve, az “Ambrosia artemisiifolia” is csodálatos hatásaira utal. Az ambrózia ugyanis a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó étke. Ám a parlagfűnek semmilyen köze sincs az ógörög istenekhez: nevét Carl von Linné botanikustól az 1700-as években kapta az Amerikából mintegy 100 éve Európába behurcolt, virágporával jelentős allergénnek minősülő gyomnövény.
A parlagfű agy- és vesekárosító lehet
A parlagfű nem tartozik a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmazott gyógynövények közé, gyógyászati alkalmazása elsősorban az utóbbi évek, évtizedek divatja. Az ebben rejlő üzleti potenciált felismerve több gyártó parlagfűtartalmú termékekkel is megjelent a piacon. Ám a parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatását, kockázatait eddig senki sem vizsgálta. Ezt felismerve a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és az SZTE Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amelynek során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben.
Az eredményeiket bemutató cikk még 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban. A szakcikk szerzői, az SZTE kutatói – Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László, Csupor Dezső – tapasztalataikat közérthető formában a pirulakalauz.hu/kodpiszkalo/ oldalon is közzétették.
Magyarországon már több, mint 1.5 millió ember allergiás a parlagfűre.
A ürömlevelű parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát megkérdőjelezi az állatkísérletek eredményeként észlelt agy- és vesekárosító hatás. A szegedi kutatók nem állítják, hogy a parlagfűnek a patkánykísérletekben észlelt toxikus hatása embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonlóak kísérletes állatokban és emberben. A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve kijelenthető: a parlagfű fogyasztása nem tekinthető biztonságosnak egészen addig, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok nem támasztják alá ezt.
A parlagfű allergia számos tünetet okozhat, beleértve:
szemviszketés,
duzzadt szemek,
orrfolyás vagy orrdugulás,
nátha
alvási probléma
A parlagfű allergia tünetei általában a nyár végén, kora ősszel jelentkeznek, amikor a parlagfű pollen elterjedni kezd a levegőben. Ezen tünetek mellett a parlagfű allergia irritálhatja a felső légutakat, ami köhögéshez, ziháláshoz vezethet az asztmában szenvedők esetében.
Hogyan kezelhető a parlagfű allergia?
Az allergia ellen létezik tüneti kezelés, valamint oki terápia is. Léteznek nyálkahártya-lohasztó orrspray-k rá, melyek főleg az orrdugulás ellen vethetők be, ám antihisztamin szerek alkalmazására is gyakran szükség van, mely a tüneteket jelentősen enyhítik.Létezik ezeken kívül immunterápia is, mellyel az allergia kiváltó okát szüntetik meg, vagyis az immunrendszer túlreagálását az allergénre, így hatása hosszú távú és nincs szükség minden évben újabb és újabb kezelésekre.