Népszavazást tartottak tegnap Svájcban az atomerőművek gyorsított bezárásáról, a választók többsége elutasította azt a zöld párti kezdeményezést, amelynek értelmében az országban működő öt atomreaktorból hármat már a jövő évben bezártak volna.
A szavazók 54,23 százaléka voksolt nemmel, míg 45,77 százaléka igennel, a 26 kantonból 20-ban a nemek tábora volt az erősebb. A részvételi arány 44,8 százalékos volt a svájci népszavazáson. Az atomerőművek gyorsított bezárásáról szóló javaslat szerint 45 évre korlátozták volna egy reaktor működési idejét. A kezdeményezés megszavazásával 2029-ig teljesen felszámolták volna az országban a nukleáris energiatermelést.
A kormány a fukusimai katasztrófa után döntött az erőművek majdani bezárásáról, pontos menetrendet azonban nem határozott meg. A népszavazási kezdeményezéssel a zöldek a folyamat felgyorsítását szerették volna elérni. Az észak-svájci Aargau kantonban, a német határ közelében működik a Beznau I, a világ legrégibb atomerőműve, amely már 47 éve termel áramot. (2012-ig a nagy-britanniai Oldsburyben lévő komplexum számított a legöregebb reaktornak.)
Ha a népszavazáson az igenek győztek volna, a Beznau I mellett az 1972-ben üzembe helyezett Beznau II-es reaktort és a mühlebergi atomerőművet is be kellett volna zárni. Svájcnak ezeken kívül két reaktora van még: az 1979 óta szolgálatban lévő gösgeni és az 1984 óta működő leibstadti. Az öt reaktor az ország áramszükségletének több mint harmadát termeli meg. Az áram további csaknem 60 százaléka vízerőművekből és egy kicsivel több mint 4 százaléka megújuló energiaforrásokból származik a hivatalos statisztikák szerint. A svájci kormány azt tervezi, hogy az atomerőműveket addig nem kapcsolják le az áramhálózatról, amíg biztonságos működésük garantált, a megújuló energiaforrásokra pedig fokozatosan állnak majd át.
Nem véletlenül szeretnék minél hamarabb bezáratni a zöldek az atomerőműveket, részlet egy közel egy éves cikkből:
Szitává lyukadt a legöregebb atomerőmű
A világ legrégebbi atomreaktora, a svájci Bezneau I a legfrissebb jelentések szerint olyan lyukacsos, mint a (szintén svájci) ementáli sajt. A Tages Anzeiger című svájci lap két független forrásra hivatkozva írta meg, hogy a reaktor nyomás alatt lévő részén legalább 1000, fél centiméter átmérőjű lyuk van. Aztán a hírt felkapták más lapok is, és gyorsan beindult az ementális viccelődés. Nem mintha ez annyira vicces lenne. A fejlemények arra utalnak, hogy a Beznai I sokkal rosszabb állapotban van, mint azt a létesítmény üzemeltetője, a közműszolgáltató Axpo állította. Amikor júliusban, az éves leállás alatt megvizsgálták, még azt mondták, hogy csak minimális rendellenességeket észleltek; mint hangsúlyozták, ezek nem repedések, csak szennyeződések. Annyit elismertek, hogy igen, az anyag néhány helyen elvékonyodhatott.
Namármost, a nyomástartó edény az erőműnek pont az a része, ahol a nukleáris folyamat lejátszódik. Vagyis nem kizárt, hogy a repedéseken erősen radioaktív anyag szivároghat ki. Az Axpo júliusban leállította az erőművet, így közvetlen veszélytől nem kell tartani, de azt tervezik, hogy februárban újraindítják a reaktort. Ennek ellenére a Tages Anzeigernek nyilatkozó szakértő úgy látja, a problémák olyan súlyosak, hogy az erőmű talán sosem állhat újra üzembe.
A Greenpeace bezáratná az erőművet
Az 1969-ben épült Beznau I a világ legöregebb atomerőműve. Az Aare folyó mesterséges szigetén épült Beznau 37 kilométerre található Zürichtől, 10 kilométerre a német határtól. A második reaktor két évvel később épült meg, de most az is a négy hónapos pihenőidejét tölti.
Egy atomenergia-ellenes svájci testület 194 atomreaktort vizsgált meg világszerte. Az október 4-én közzétett egy tanulmányt – eszerint a Beznau I a világ 4. legveszélyesebb atomreaktora.
Augusztusban a Greenpeace jogi útra terelte az ügyet, és feljelentették az üzemeltetőt: azt követelik, hogy zárják be az erőművet, mert még egy erősebb földrengést sem bírna ki. Bár a svájci kormány 2012-es vizsgálata mind a négy svájci atomerőművet földrengésbiztosnak ítélte, a Greenpeace szerint ezek az eredmények téves technikai adatokra alapulnak.
