A tervezett „megakonstellációk”, azaz sok kis műholdból álló rendszerek ugyan elhozhatják a világszerte működő vezeték nélküli netet, de a „katasztrofális ütközések” számát is nagyban megnövelik.
A Google, a SpaceX, a Boeing és a Samsung csak néhány azon óriáscégek közül, melyek úgy akarnak világméretű szélessávú rendszert létrehozni, hogy több ezernyi kis műholdat állítanak alacsony pályára – emlékeztet a The Guardian írása. Ezen tervek hatására 50 százalékkal is megnőhet a „katasztrofális ütközések” száma – erre jutott Hugh Lewis a Southamptoni Egyetem tudósa, aki 200 éves előrejelzést készített az Európai Űrügynökség (ESA) számára. Az ütközések pedig további ütközésekhez vezetnének, és veszélybe sodorják a szolgáltatást, ami miatt fellőtték őket – tette hozzá a szakember.
„A konstellációk, melyeket a jövő évtől helyeznek szolgálatba soha nem látott számú műholdat foglalnak magukban. És az átgondolatlanul fellőtt rendszerek komoly hatással lesznek az űrkörnyezetre a – lehetséges – megnövekedett számú ütközés miatt” – húzta alá Lewis.
Mintha egy kézigránát robbanna
Jelenleg 750.000, egy centiméternél nagyobb tárgy kering a Föld körül, melyek komoly akadályok az űr kiaknázása szempontjából. Mivel ezek a darabkák óránkénti 40 ezer kilométeres sebességgel száguldanak, ezáltal egy esetleges ütközés esetén egy kézigránát energiája szabadul fel, ami „drámai hatást” gyakorolhat a működő műholdakra.
Az ESA szigorú szabályokat állítana
Az Európai Űrügynökség ezért a megakonstellációkhoz olyan műholdakat szeretne látni, amelyeket az egységeket „mélybe” lökő rendszerekkel láttak el, ezáltal missziójuk végeztével a szatellitek elégnének az atmoszférában. Ezenfelül meg kéne szabadulniuk üzemanyagegységeiktől és nyomástartályaiktól, melyek robbanást idézhetnek elő, ami további űrszemeteléshez vezet. Az ilyen rendszert bevetni kívánó cégek többségének nincsen elégséges munkatapasztalata Föld körüli pályán – hívta fel a figyelmet Holger Krag, az ESA űrszeméttel foglalkozó hivatalának vezetője. Kifejtette, a cégeknek a verseny miatt oda kell figyelniük az árra, ami a minőség rovására mehet. Hozzátette, jelenleg 60 százalékos sikerességgel dolgoznak az ESA-nál az irányított önmegsemmisítés terén, úgy hogy piaci nyomás nem nehezedik rájuk. „Hogyan érhetnének el jobb eredményeket így? Emiatt aggódunk” – mondta el.
„Érjék el a 90 százalékos sikerességi rátát, ami hatalmas előrelépés lenne hozzánk képest. Így is néhány száz elveszett műholdról beszélnénk, ami ebben a magasságban nagyon nem jó. Ennyire egyszerű az egész” – zárta gondolatait a szakember.
