A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: 24.hu

A média jellemzően a hulladék negatív hatásaira fókuszál, a kutatók azonban ezúttal arra voltak kíváncsiak, miként alkalmazkodnak a madarak a szeméthez. Azt igyekeztek felmérni, hogy az emberektől származó anyagok milyen szerepet játszanak a fészkek sikerességében, illetve hogy milyen fajok használják a szemeteket.

James Reynolds, a Birminghami Egyetem ornitológusa és munkatársai legújabb tanulmányukat mutatják be a The Conversation felületén. A kutatásnak magyar vonatkozása is van, Nagy Jenő, a Debreceni Egyetem munkatársa is részt vett a vizsgálatban. A csapat a madarak és a hulladékok interakcióit elemezte. Jól ismert tény, hogy a tengeri állatokat nagyban veszélyeztetik a szemetek, különösen a műanyagok, a madarak pedig mobilitásukból adódóan különösen fenyegetettek.

Mint a szakemberek kiemelték, a média jellemzően a hulladék negatív hatásaira fókuszál, a kutatók azonban ezúttal arra voltak kíváncsiak, miként alkalmazkodnak a madarak a szeméthez. Reynoldsék azt igyekeztek felmérni, hogy az emberektől származó anyagok milyen szerepet játszanak a fészkek sikerességében, illetve hogy milyen fajok használják a szemeteket.

selyemmadár Ptilonorhynchus violaceus Ausztrália

A csapat a szakirodalmat fésülte át, és 176 faj esetében közel 35 ezer olyan fészket találtak, amelyeknél antropogén anyagokat írtak le. Az érintett állatok az Antarktiszt leszámítva minden kontinensen előfordulnak, ez arra utal, hogy a madarak körében széles körben elterjedt a hulladék fészekbeli hasznosítása.

A legkorábbi megfigyelés az 1830-as évekből származik. Az állatok főként műanyagokat hasznosítanak, de szövetek, papírok, fémek és más anyagok is bekerülhetnek a fészkekbe.  Azt, hogy mely hipotézis adhat magyarázatot a viselkedésre, statisztikai modellekkel ellenőrizték. Arra jutottak, hogy az antropogén anyagok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő olyan fajok fészkeiben, amelyeknél a hímek és a nőstények testmérete között jelentősebb a különbség, illetve amelyek összetett, kupolás fészket építenek.

Meglepő módon a fajok átlagos élettartama, valamint a fészek új, emberi élőhelyhez való közelsége nem hatott a viselkedésre. Olyan egyértelmű evolúciós vonalat sem azonosítottak, amely előnyben részesítené a tőlünk származó anyagokat.

albatrosz tetem fészkében műanyag törmelékkel

A szakértők arra bátorítják a többi kutatót, hogy gyűjtsenek adatokat arról, miként alkalmazkodnak a madarak a szennyezet környezetekhez. Az ilyen megfigyelések rendkívül értékesek lehetnek -írta a 24.hu.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás