Szlovénia környezetvédelmi minisztere kiáll a Mura hosszú távú megóvása mellett – egy új rendelettervezet értelmében ugyanis nem épülhet meg a folyóra tervezett 8 vízerőmű. A WWF és a Dráva Szövetség üdvözlik a miniszter döntését, és a szlovén kormány támogatását várják, hogy a rendelet jogerőre emelkedhessen.
A 2018-ban megalakult új szlovén kormány rögtön a felállását követően fontos lépést tett az ausztriai Stájerország és Szlovénia határán húzódó Mura-szakasz védelme érdekében. Az öt kormánypárt koalíciós megállapodásban rögzítette azt az egyezményt, mely szerint megvédik a Murát, és nem építenek vízerőműveket a folyón. 2019. február 14-én a szlovén környezetvédelmi miniszter, Jure Leben lefektette ennek a jogi alapjait is: rögzítette, hogy a villamosenergia-termeléssel foglalkozó Dravske elektrarne Maribor vállalattal felmondja a nyolc vízerőmű tervezésére és megépítésére szóló koncessziós megállapodást, valamint leállította az első, Hrastje-Mota mellett tervezett vízerőmű környezetvédelmi engedélyezési eljárását.
„A környezetvédelmi miniszter gyorsan tettekre váltotta a szlovén kormány ígéretét, mely szerint a Mura továbbra is szabadon folyhat, és a folyó természetes állapotát megőrzik a jövő generációi számára” – mondta Arno Mohl, a WWF Ausztria Mura-Dráva-Duna programvezetője.
A döntést az indokolta, hogy a vízerőművek visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a Mura és ártere élővilágában, valamint veszélyeztetik a folyó mentén élő 46 ezer lakos ivóvízforrását. A vízerőművek és azok hatásai ráadásul nem férnek össze az UNESCO tavaly júliusi döntésével sem, amely bioszféra-rezervátummá nyilvánította a szlovéniai Mura-szakasz 29000 hektárnyi folyami és ártéri területét, amely egyben Natura 2000 terület is. Ez az állat- és növényfajokban rendkívül gazdag régió Szlovénia legnagyobb ártéri erdeinek ad otthont. Rengeteg fekete gólya fészkel itt, de a halak számára is ideális élőhely: az olyan – mára megritkult – vándorló halfajok, mint például a dunai galóca és a kecsege útját nem zárják el gátak, szabadon úszhatnak a Dráván keresztül a Dunába. Ez a folyószakasz is része lesz az öt országon – Ausztrián, Magyarországon, Szlovénián, Horvátországon és Szerbián – átívelő Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátumnak, melynek tervezésében és létrehozásában a WWF is aktívan részt vesz.
Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum
„A magyarországi és horvátországi területet már 2012-ben, a szerbiai részt 2017-ben bioszféra-rezervátummá nyilvánították. A Szlovénia és Ausztria határán, az osztrák oldalon húzódó Mura-szakasz elismerése – amely idén júniusban várható – az egyik utolsó mérföldkő az öt országra kiterjedő, 850 ezer hektárnyi védett terület létrehozásában, amelyet egyedülálló természeti és kulturális sajátosságai miatt Európa Amazonasának is hívunk” – tette hozzá Arno Mohl.
A Muráért Magyarországon dolgozó civil szervezetek – a WWF Magyarország és a Dráva Szövetség – örülnek a döntésnek, egyúttal felhívják a szlovén kormányt, hogy minél hamarabb erősítse meg a rendeletet. Ha ez megvalósul, az az egész Mura vízerőművek nélküli szakaszának élővilágára kedvező hatással lesz, országhatároktól függetlenül.
