A rovat kizárólagos támogatója
Október végén került bemutatásra a National Geographic által Leonardo DiCaprio és Fisher Stevens Az Özönvíz előtt (Before the Flood) című dokumentumfilmje, amely a klímaváltozással és annak hatásaival foglalkozik. A film megjelenése már csak témáját tekintve is fontos esemény, de jelentőségét növelik a benne szereplő nagy befolyással rendelkező személyek és az azóta esedékes amerikai választások eredményei is.
Leonardo DiCaprio, aki 2014-ben az Egyesült Nemzetek Szervezetének klímaváltozásért felelős békenagykövete lett, földkörüli útja során érintette azokat az országokat, amelyek gazdaságuk mérete és milyensége miatt a legnagyobb hatással vannak az ember okozta éghajlatváltozásra, illetve azokat a területeket is, amelyek a lehető legkisebb mértékben okozói, viszont óriási elszenvedői ennek a mindnyájunkat érintő folyamatnak.
A dokumentumfilm utalást tesz DiCaprio másik időközben készült filmjére, A visszatérőre. Szomorú kapcsolat, hogy a filmhez – amelyben nyújtott alakításáért idén elnyerte az Oscar-díjat, köszönőbeszédjét pedig a globális felmelegedésre való felhívásra használta – új forgatási helyszínt kellett keresni, mert az eredetileg kijelölt kanadai helyszínen már nem volt elég hó. A történet szimbolizálja az ember és természet harcát, egyik legerősebb jelenete pedig az emberek által kihalás szélére sodort bölények koponyáiból álló hegy képe.
Az Özönvíz előtt testközelből mutatja be az éghajlatváltozás szörnyű hatásait: Kanadában egy eszkimó meséli el, hogy az olvadás miatt folyamatosan költözésre kényszerülnek, bemutatásra kerülnek Grönland olvadó gleccserei, a haldokló korallzátonyok, amelyeknek a fele elpusztult az elmúlt 30 évben, Szumátra szigetének kiirtott erdői, a csapadékmegoszlás drasztikus változása miatt egész éves termésüket órák alatt elveszítő emberek, és azok az óceániai szigetek, amelyek teljesen élhetetlenné válnak az egyre gyakoribb természeti katasztrófák miatt.
Kína és India népességük és gazdaságuk mérete miatt az Egyesült Államokkal karöltve a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó országai. Kínában a hatalmas szmog következtében kialakuló egészségtelen körülmények miatt nagyon gyakoriak a tüntetések, de Kína többet költ a megújuló energiaforrásokra, mint az USA, és átlátható rendszert alkottak meg a gyárak ellenőrzésére. Az indiaiak pedig visszautasítják az amerikaiak kioktatását, mert szerintük Amerikának nincsen morális alapja India és más hasonló, nélkülözéssel küzdő országok környezettudatosságának kritizálásához, amíg az Egyesült Államok kormánya nem teszi meg a szükséges lépéseket, illetve az amerikai társadalom nem változtat a pazarló életmódján.
Az Oscar-díjas színész, aki a film főszereplője és narrátora, már az ezredforduló idején harcba szállt a globális felmelegedés ellen, és beszélgetéseket folytatott a témában Bill Clinton akkori amerikai elnökkel és Al Gore alelnökkel. A dokumentumfilmben megszólalnak világunk jelenleg legbefolyásosabb vezetői, Barack Obama amerikai elnök, John Kerry az USA külügyminisztere, Ban Ki-moon az ENSZ főtitkára, Ferenc pápa és olyan tudósok, mint Michael E. Mann klimatológus, Dr. Piers Sellers a NASA kutatója, vagy Elon Musk a Tesla vezetője, de a legfontosabbak: a jelenlegi folyamattól legjobban szenvedő emberek is. Ezen neveket és a film által bemutatott szomorú történéseket nézve azt is gondolhatnánk, hogy az ember által Földünkre mért káros hatások mindenki számára egyértelműek, de sajnos ez nem így van. Szó esik azokról a republikánus politikusokról és az őket pénzelő, így sok esetben irányító olajipari lobbiról (pl. a Koch-fivérek, az amerikai politikai rendszer átláthatóságának legnagyobb ellenségei) is, akik miatt a legtöbb környezetvédelmi törvény megbukik és jelentős erőket fordítanak arra, hogy a klímaváltozás tagadását elterjesszék.
A tagadók közé tartoznak a Republikánus Párt elnökjelöltségért harcoló Ted Cruz és Marco Rubio szenátorok, de a jövőt tekintve a legszomorúbb, hogy az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke, Donald Trump is. Trump korábban viccnek, illetve a kínaiak által kitalált hazugságnak nevezte a klímaváltozást, amellyel szerinte az amerikai gazdaság visszaesését szeretnék elérni. Nem kecsegtet tehát sok jóval a Földünk védelmével kapcsolatban, amelyet az is bizonyít, hogy állítása szerint minél hamarabb ki akar lépni a Párizsi Klímaegyezményből, amelynek jelentős sikere volt, hogy az országok megegyeztek a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartásában és abban, hogy folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
Helytelennek tartom az ellenségeskedést, amely az amerikai elnökválasztás kapcsán még hazánkban is megjelent. Sokan mintha a magyar pártpolitikát szerették volna átvetíteni az amerikai elnökválasztásra, illetve annak eredményére. A pártoskodás és a cinizmus nem egészséges, egy külföldi választás miatt pedig végképp nem. Az viszont egyértelműen kijelenthető, hogy Földünk, így közös jövőnk szempontjából a globális felmelegedéshez való hozzáállás egy jelentős kérdés, ezt nézve pedig senkinek sem lehet oka az örömre, hiszen egy olyan ember kerül az elnöki székbe, aki mindezt tagadja, a Szenátusban és a Képviselőházban pedig egy olyan többség fogja támogatni ebben, amelynek nagyon nagy változáson kéne átesnie a környezetvédelmet illetően. A filmben szereplő floridai politikus, Philip Levine mondatát idézném, aki Miami városában küzd a felmelegedés okozta problémákkal:
„Az óceán nem demokrata vagy republikánus, csak emelkedik.”
Összegezve elmondható, hogy a probléma nem érint minket egyenlőképpen, de szolidárisnak kell lennünk a Földünk más pontján élő embertársainkkal. A jövőt illetően az egyetlen garancia mi magunk vagyunk, egyénenként, de összefogva. A mi akaratunk, a mi döntéseink azok, amik közös erővel változást képesek elérni, legyen szó környezetbarát életmódról, vagy ezt elősegítő politikusok megválasztásáról, amely jogunk, sőt kötelességünk. Arra kérem ezért a tisztelt olvasót, hogy álljon emellé az ügy mellé, amelynek Magyarországon egyik fontos lépcsőfoka a szélerőművek telepítésének elősegítése volna. A helyzet nehéz, de nem reménytelen, én pedig hiszek abban, hogy az emberiség képes megőrizni Istentől kapott otthonát.
Kapcsolódó anyagok:
