Míg a korábbi években és évtizedekben a háztáji zöldségtermesztést csak a kiskertben lehetett elképzelni, mára ez a tendencia megváltozott. A városi lakosság arányának emelkedése magával hozza a városi személyes élettér csökkenését. Ez azt jelenti, hogy az embereknek a városokban már egyre kevesebb eséllyel lehet saját veteményeskertje. Persze számos olyan új megoldás van, amely nem zárja ki a saját termésű zöldségek egyre nagyobb arányú nevelését városi környezetben is.
A városi mezőgazdaság lehetővé teheti, hogy a városi lakosság részben önellátóvá váljon, emellett nagyobb lehet az egyéni- és/vagy családi élelmiszerválaszték és a káros növényvédőszerek hatása is kiküszöbölhető. Előnye nem csak egyénre szabott, hanem regionális is: a helyi gazdaság fejlődhet, a városi levegő minősége javulhat, a városi hőszigetek kialakulása visszaszorulhat, a csapadékvíz elvezetés optimálisabbá válhat. A helyben történő élelmiszer előállítással elkerülhető a nagy távolságokra történő élelmiszerszállítás költsége és annak vesztesége is (szállítás során tönkrement áru). A gazdasági és társadalmi előnyök segíthetnek a foglalkoztatáson, és a periférián lévő területek fejlesztése, optimális kihasználása is nagyobb mértékű lehet. Javíthat a zajcsökkentés mértékén és hozzájárulhat a közösségi neveléshez is.
A városi zöldségtermesztés talajszinten és a tetőtéri területek felhasználásával egyaránt megvalósítható. Különösen igaz a sűrűn beépített területekre, ahol kevés a termesztésre alkalmas terület. A tetőtéren való zöldségtermesztés vonzó kiegészítője lehet a hagyományos városi kerteknek és közösségi kerteknek, de ez még mindig egy kevésbé fejlett alternatívának számít.
Vertikális kertek
Az Egyesült Nemzetek Szervezete becslése szerint 2050-re körülbelül 10 milliárd ember él majd bolygónkon, és körülbelül kétharmaduk városi lakos lesz. A világ egy főre jutó szántóföldi területe valószínűleg 20 százalékkal csökken ugyanebben az időszakban, részben az éghajlatváltozás és az erózió előrehaladása miatt.
A közelmúltban számos innovatív megoldás született, melyeket egyre sürgetőbb lenne a gyakorlatban is alkalmazni, hogy több ember juthasson friss élelmiszerhez. Erre az egyik megoldás lehet a városi vertikális gazdálkodás, a függőlegesen kialakított kert, ami városi környezetben is kivitelezhető. A vertikális termesztés segít a helyben termesztett zöldségek iránti vágyat is kielégíteni. Többek között a paradicsom, a paprika, a saláta és a gomba is alkalmas lehet a városi vertikális kertekben való nevelésre. Vertikális kert alatt azokat a függőleges kerteket értjük, amelyeknél a közeg a falon, vagy függőleges felületen van elhelyezve cserepekben, zsebekben, tálcákban vagy egyéb tartóedényekben. A növények pedig ezekben nevelkednek. Ha nincs lehetőség a vertikális kert kialakítására, a futó-kúszó habitusú növények képesek zöld homlokzatot varázsolni a kertben, a tetőn, a balkonon. Ha már zöldségnövényeknél tartunk, ideálisak lehetnek például a futó/kúszó hajtásrendszerű bab, paradicsom, uborka vagy tökfélék termesztése is.
Konténeres nevelés
Egy másik gyakran alkalmazott és kedvelt megoldást nyújthatnak a konténeres kertek, a konténeres növénynevelés. A módszer lényege, hogy a zöldségeket nagyobb konténerekben (10-20 liter) nevelik. A konténerek bárhová elhelyezhetők, ahol az adott zöldségfaj igényei megvalósulnak, s nem fontos, hogy művelt területre kerüljenek – így tehát akár a teraszon, a kert burkolattal bevont részein is állhatnak. A módszer nem csak városbarát megoldás, de a tulajdonos számára is élhetőbb környezetet ad. Ha valamelyik növény beteg lesz, könnyen elkülöníthető a többitől, ami például a hagyományos, szabadföldi nevelésben nehezebben történhet meg.
A növények egyedi igényei is könnyebben biztosíthatóak. Például nem kell a kert kedvezőtlen adottságait, talaját elviselnie az adott zöldségnövénynek, hiszen a konténerekbe tápanyagban gazdag, laza, jó szerkezetű virágföld kerülhet, melyet a későbbiekben egyedileg, a növény igényeire szabva láthatnak el megfelelő tápoldatokkal és vízzel. Emellett könnyen mozgathatók, így ha a növénynevelés közben kiderül, hogy az adott növény számára nem megfelelőek a fényviszonyok, könnyedén áthelyezhetőek a konténerek másik helyre.
Minden síkfelületen helyük van tehát. Amennyiben a kertben már ilyen sincs, vagy csak kevés, akkor elhelyezésükre szóba jöhetnek a tetőkertek is.
A vertikális kertek és a konténeres növénynevelés fontos alternatívákat jelenthetnek a jövő városi zöldségtermesztésében, élelmezésében.
Kisvarga Szilvia
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Források:
https://zinco-greenroof.com/systems/urban-rooftop-farming
https://sustainableurbandelta.com/16-urban-rooftop-farms/
https://bungalow.com/articles/how-to-create-an-urban-garden-with-vegetables-in-pots
Fotók forrása: IVERDE
