Mit okoz a klímaváltozás a növényvilágban?

2023. december 29.

Hírek

Hőmérséklet, csapadékmennyiség, talajminőség, napsütéses órák száma – csupán néhány tényező, melyek alapjaiban befolyásolják egy adott növény túlélési esélyeit. Akinek vannak szobanövényei, esetleg kertjében veteményes és gyümölcsfák találhatók, virágok pompáznak, az nagyon jól tudhatja, mekkora jelentősége van az időjárási körülményeknek a növények szépségére és egészségére, és mennyire nem mindegy, hogy melyik növényt hova helyezi el a… Tovább »

Változatos talajtakarással a biológiai sokszínűségért 

2023. augusztus 30.

Hírek

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint a  kevesebb mint 200 élelmiszertermelésre használt jelentősebb növényfajból pusztán 9 adja a globális növénytermesztés több mint 66%-át. Ezek a kultúrnövények, a genetikai változatosságuk elvesztésével párhuzamosan sérülékennyé válnak az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb hatásaival szemben.

A városi zöldségtermesztés lehetőségei: vertikális kertek és konténeres nevelés

2023. június 7.

Hírek

Míg a korábbi években és évtizedekben a háztáji zöldségtermesztést csak a kiskertben lehetett elképzelni, mára ez a tendencia megváltozott. A városi lakosság arányának emelkedése magával hozza a városi személyes élettér csökkenését. Ez azt jelenti, hogy az embereknek a városokban már egyre kevesebb eséllyel lehet saját veteményeskertje. Persze számos olyan új megoldás van, amely nem zárja… Tovább »

Zöld hét 2022/21 A demokratikus forradalomhoz megújulók kellenek!

2022. május 27.

Hírek

Hírháttér podcast sorozatunk 6. részének témái: a Sajó szlovák részén már kipusztította az élővilágot a vörös szenny – a magyar államtitkár szerint megáll a határon a gyilkos ár. Az ipari tárcához kerül a környezetvédelem. Káros növényvédő szerekkel szennyezettek a magyar gyümölcsök. Lehet-e vegán sonkának nevezni egy szójaszeletet? A hüvelyesek jelenthetik a kitörést a globális élelmiszerválságból?… Tovább »

A férfiak környezetszennyezőbbek a táplálkozásban

2021. november 24.

Hírek

Az átlagos férfiétrend 41 %-kal vezet több széndioxid kibocsátáshoz, ami jórészt a nagyobb húsfogyasztás és a több alkohol számlájára írható. A nyugati országokban a vegetáriánus étrend nagyjából harmadával olcsóbb, mint az átlagos étrend, ami cáfolja, hogy a növényi étrend a kiváltságos középosztály privilégiuma.

Sok kaja sok szennyezéssel

2021. november 11.

Hírek

Nagyon gyorsan nő az élelmiszertermelés károsanyag-kibocsátása: különösen a mezőgazdasági termelés céljából megvalósuló erdőírtás és az állattartásból származó metán kibocsátása jelentős. Egy friss jelentés szerint a szektor 2019-ben a globális ühg-kibocsátás 31 százalékát adta.

Kevesebb húsfogyasztással menthetjük meg a jövőnket

2021. szeptember 15.

Hírek

A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mint a növénytermesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát a vágóállatok etetésére termesztik. A hústermelés felelős az élelmiszeripari üvegházhatású gázok 60 százalékáért – mutatott rá az Illinois-i Egyetem tudósainak tanulmánya.

Az organikus gazdálkodás elláthatná 2050-re Európát

2021. június 25.

Hírek

Meg lehetne valósítani Európában egy organikus gazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszer rendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.

Az import zöldség vagy a helyi hús okoz kevesebb környezeti kárt?

2021. május 11.

Hírek

A fenntarthatóbb élelmezés témában gyakran hangzik el, hogy minél közelebbről származik az élelmiszer, annál jobb, és hogy törekedjünk arra, hogy helyi élelmiszert fogyasszunk, ez azonban nem mindig van így. Tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy ne értékeljük túl a szállítás környezeti lábnyomát, ha élelmiszerekről van szó.

Már most sokkal kevesebb élelmiszert termelünk a klímaváltozás miatt

2021. április 21.

Hírek

Ha azt hinnénk, hogy az élelmiszerbizonytalanság a jövő zenéje, és még nem kell vele foglalkoznunk, tévedünk – már most egyötödével kevesebb élelmiszert termelünk az 1960-as évekhez képest, csak a technológiai fejlődés ezt eddig ügyesen palástolta.