Sokkoló grafika: 250 milliárdra, 35-szörösére nőtt a Liget beépítésének költsége. Eddig. Nem ártana ide is egy népszavazás.
Földdel tették egyenlővé az egykori Közlekedési Múzeumot, mely a Liget Budapest Projekt keretében újul meg. A Városliget Zrt. honlapján a mai napig az áll, hogy "a meglévő intézmények felújítása, helyreállítása zajlik", holott rég egyértelmű, hogy egy teljesen új múzeumot építenek a föld alá, míg az épület látható része egy millenniumi csarnok rekonstrukciója lesz (amelyet csak ideiglenes létesítménynek húztak fel annak idején). Csak a fejlesztő cég felejtett el módosítani a szövegen. A felújítás alternatív értelmezésén túl a régi tömb visszaállítása is megosztja az építésztársadalmat.
Mint sok kiemelt beruházásnál, itt is elszálltak a költségek, de közölték, ez normális, mindenütt így megy Európában. Persze, már nem felújításról, hanem totális bontásról és egy új, több szempontból vitatott múzeum építéséről van szó. Az Építészfórum hasábjain vita bontakozott ki 2016 júliusában arról, tényleg szükség van-e a jelenlegi épített környezetből magasan kiemelkedő, 61 méter magas csarnokra. Bardóczi Sándor vitaindítójában leírja: már az előző századfordulón is sok ellenzője volt a Pfaff-féle pavilonnak. Az eredeti épület kiállítótere 3100 nm-es volt, és 1899-től Közlekedési Múzeumként működött. Végül azzal a kikötéssel épülhetett meg, hogy ideiglenes lesz, a kiállítás után elbontják, és ismét zöldfelület lesz a helyén. "Organikusan drágul a Közlekedési Múzeum" – nyilatkozta a Liget Projekt a HVG-nek.
Az olimpia népszavazási kezdeményezés 266.151-es sikere után érdemes lenne visszatérni a Városliget ügyére is, ahol szintén a csillagos eget közelítik a becsült költségek. Arról is meg kellene kérdezni az embereket, hogy akarnak-e sok-sok milliárdért sok-sok betont a Ligetben. A kép forrása a Ligetvédők kibeszélő csoportja.
