Görög kutatók kifejlesztettek egy módszert, amellyel ritkaföldfémeket nyerhetnek ki gyártási melléktermékből, ráadásul környezetbarát módon.
Az Aluminium of Greece üzemében minden tonna timföld előállításánál egy tonna bauxitmaradvány keletkezik, ez mintegy kétezer tonna sűrű vörös színű iszap naponta. – Néhányan csak a hulladékot látják benne, de számunkra ez a jövő egyik alapanyaga. A vörösiszap vasat, titánt, szilíciumot és ritkaföldfémeket tartalmaz, mint például a szkandium. A jövőben ez lesz a legfőbb forrása ezen anyagok előállításának – mondta Vicky Vassziliadu, az Aluminium of Greece bányászati és kohászati mérnöke.
Nevük ellenére a ritkaföldfémek viszonylag gyakoriak a Föld kérgében, és akár egészen kis mennyiségben is képesek megváltoztatni egy anyag tulajdonságát. Ettől olyan fontosak a technológiai iparban, például elektromos alkatrészek, vagy energiafejlesztők gyártása során. –
Ez a vörösiszap tonnánkánt nagyjából másfél kilogramm ritkaföldfémet tartalmaz. Ez elsőre nem tűnik túl soknak, de ha utánaszámolunk, ez évente 700 ezer tonna vörösiszapot jelent, és ebből máris megkapjuk Európa éves ritkaföldfém-szükségletének 10 százalékát – mondta Eftimiosz Balomenosz, az NTUA bányászati és kohászati mérnöke. Minthogy Európában nem bányásznak ritkaföldfémeket, a kontinens elektronikai-, gépjármű- és energiaipara teljes egészében a behozatalra van szorulva. Ennek az európai kutatási projektnek az a célja, hogy megoldásokat találjon a ritkaföldfémek környezetbarát kinyerésére, mindenféle területen, a geológia felmérésektől kezdve a vörösiszap hasznosításáig.
– A legnagyobb előnye ennek a folyamatnak, hogy elkülönítve juthatunk hozzá a ritkaföldfémekhez. Ki tudjuk vonni ezeket az elemeket az alapanyagból, ennek pedig gazdasági és környezeti előnyei is vannak – mondta Jannisz Paszpalkarisz, az NTUA bányászati és kohászati mérnöke. Az inonos folyadékok erős oldószerek, amelyekkel szinte bármit feloldhatunk. Ez különösen igaz a folyékony sóra, amely szobahőmérsékleten is folyékony marad. Ezt a folyadékot először vízzel hígítják, hogy hatékonyabb legyen a folyamat. Ezután megszáradt vörösiszapot adnak az elegybe és két órán keresztül keverik, ami idő alatt az oldószer telítődik ritkaföldfémekkel. – Beleöntjük a vörösiszapot a keverőbe, amelyben már benne van az ionos folyadék. A folyamat itt gyakorlatilag ugyanaz, mintha teát vagy kávét készítenénk, kioldod azokat az összetevőket, amire szükséged van – mondta Panagiotisz Davrisz, az NTUA hidrokohászati kutatója. A folyadékot ezután leszűrik, a visszamaradó szilárd anyagokat pedig újra fel lehet használni például az építőiparban. Végül savat adnak az inonos folyadékhoz, hogy elválasszák a ritkaföldfémeket tartalmazó részt, és így ismét felhasználhatják majd a következő munkafolyamatban.
– Mi az előnye az ionos folyadéknak a hagyományos oldószerekkel szemben? – kérdezte Denis Loctier, az Euronews riportere. – Az ionos folyadékok nem gyűlékonyak és nem illékonyak, tehát sokkal magasabb hőmérsékleten is biztonságosan dolgozhatunk velük – mondta Panagiotisz Davrisz, az NTUA hidrokohászati kutatója. Az ionos folyadékok 50 Celsius fok körül olvadnak, vízzel keverve pedig még szobahőmérsékleten is folyékonyak maradnak.
