Ajtónállóként működik a zebrahalak petesejtjének külső részén lévő fehérjeanyag: csak a fajhoz tartozó spermiumot engedi be.
Ha azonban rizshalak fehérjeanyagát helyezik zebrahalak petesejtjeire, azok utat nyitnak a rizshalak spermiumának – állapították meg osztrák kutatók, akik eredményeikről a Science című tudományos lapban számoltak be. Ezek alapján ezek az „ajtónállók” a fajspecifikus megtermékenyítésért felelősek és arról gondoskodnak, hogy a fajok ne keveredjenek.
Andrea Pauli, a Bécsi Molekuláris Patológiai Intézet (IMP) kutatója és kollégái szerint ez az "ajtónálló" a zebrahal-petesejtekben gyakori fehérjeanyag, amely szükséges a megtermékenyítéshez. Ez teszi lehetővé a hímivarsejt számára, hogy behatoljon a petesejtbe, és segíti a petesejt és a spermium stabil kapcsolódását.
A zebrahal ajtónállója azonban kizárólag zebrahal-spermiumot enged be, a rizshalét megakadályozza abban, hogy megtermékenyítse a petesejtet. Amikor azonban a kutatók kiiktatták a zebrahal (Brachydanio rerio) petesejtjének saját ajtónállóit és helyükre a medaka (Oryzias latipes, avagy japán rizshal) ajtónállóit tették, a zebrahal petesejtjeit meg tudták termékenyíteni medakaspermiumokkal.
A zebrahal-hímivarsejteknek azonban semmi esélyük a rizshalpetesejtnél. Ha viszont egy petesejtnél mindkét „ajtónálló szolgálatot teljesít”, akkor mindkét halfaj spermiuma szabad utat kap a petesejthez. A természetben ez soha, semmilyen körülmények között nem történik meg, a két faj már 200 millió évvel ezelőtt különvált egy közös őstől.
Ilyen ajtónállók sok más gerincessel együtt az embernél is léteznek. A különbség az, hogy a külső megtermékenyítésű fajoknál, mint amilyenek a halak, kizárólag a petesejt állítja elő őket, míg a belső megtermékenyítésű fajoknál, mint amilyen az ember, csak a spermium termeli. A bécsi kutatók a jövőben a végére akarnak járni az „ajtonállók” szerepének az embernél is.
