Újra megjelent a parlament honlapján a törvényjavaslat, ami a legnagyobb konfliktust okozta Áder János és a kormány között. A kútfúrások megkönnyítéséről szóló törvénymódosítás automatikusan került a parlament honlapjára, de a probléma adott: a WWF szakértője szerint az engedély nélküli kútlétesítés egy időzített bomba.
Áder János leköszönő köztársasági elnök nagyon ritkán kifogásolta a kormány álláspontját elnökségének tíz éve alatt. A vízgazdálkodási törvény vízkivételekkel összefüggő módosítása mégis az az ügy lett, amiben Áder nemcsak éveken keresztül más álláspontot képviselt, de egy ideig meg is tudta akadályozni, hogy a kormány akarata érvényesüljön.
2017-ben a kormány azért akarta módosítani ezt a törvényt, mert nehézkesnek, túlságosan bürokratikusnak találták a kútfúrás engedélyeztetését. Szerették volna elérni, hogy 80 méter mélységig se engedélyeztetni, se bejelenteni ne kelljen a kútfúrást, amíg a kút kizárólag a háztartási vízigényt szolgálja ki. Áder azonban úgy gondolta, a módosítás veszélyeztetné a felszín alatti vízkészletet, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, a bírák pedig alkotmányellenesnek találták a javaslatot.
Az Áder által kifogásolt módosításból hatályos törvény azóta sem lett. Viszont 2020-ban a parlamenti többség elfogadott egy, szakértők szerint a 2017-esnél sokkal súlyosabb módosítást, és ahhoz már a köztársasági elnök sem nyúlt hozzá.
Az eredeti, 2017-es javaslat, amit Áder az Alkotmánybírósághoz küldött, most újra megjelent az Országgyűlés honlapján, immáron harmadszorra, új irományszámon. Ám nem arról van szó, hogy Áder távozása miatt újra benyújtották volna a törvénymódosítást, hanem a Házszabálynak megfelelően automatikusan megjelent a javaslat az új parlament előtt is, mivel azt az Alkotmánybíróság kifogásolta.
Áder: A vízkészlet a nemzet közös öröksége
A kormány 2017-es módosító indítványa szerint nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb kutak fúrását, de ezeket a kutakat csak saját használatra lehet létrehozni.
Azt az indítványt a kormány nevében a Belügyminisztérium nyújtotta be. Akkor Áder János a törvényt elküldte az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra. A köztársasági elnök olyankor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha úgy látja, egy törvényjavaslat vagy annak bizonyos részei ellentétesek az Alaptörvénnyel. Akkor a döntését azzal indokolta: az Alaptörvény szerint a vízkészlet is a nemzet közös öröksége, akárcsak például a kulturális értékek, ezek védelme, fenntartása és megőrzése pedig az állam kötelessége. A köztársasági elnök azt is kifogásolta, hogy a módosításhoz sem hatástanulmány, sem szakmai indoklás nem készült.
Az Alkotmánybíróság egyetértett: döntésük szerint a módosítás a már elért védettségi szint csökkenésével járna, ez a visszalépés pedig nem összeegyeztethető az Alaptörvénnyel.
Tizenegy szakmai szervezet, például a Magyar Mérnöki Kamara és a WWF Magyarország Alapítvány képviselői 2018-ban közösen tiltakoztak is a felszín alatti vizek védelmének felszámolása ellen. Ennek ellenére 2020. december 16-án egy hasonló törvénymódosítást nyújtott be a Belügyminisztérium. Ennek szövege annyiban volt más, hogy legfeljebb 50 méter mélységig fúrhatók kutak engedély nélkül, ezek a kutak azonban már nem lakossági használatra, hanem kizárólag mezőgazdasági célra létesíthetők.
Az engedély nélküli kútlétesítés egy időzített bomba
Ekkor is a köztársasági elnökhöz fordult több szakmai szervezet, köztük a WWF is. Dedák Dalma, az alapítvány környezetpolitikai szakértője a Telexnek azt mondta:
„Nem segít sokat a helyzeten, ha a kút 80 helyett csupán 50 méter mély. Például egy szakszerűtlenül létesített kút esetében a szennyezések ugyanúgy bejuthatnak a felszín alatti vizekbe.”
A szakértő szerint az sem garancia, hogy csupán a „talajvízkészletet” használhatják ezek a kutak, mivel a felszín alatti vizekre nem szabad vízzáró réteggel szeparáltan elkülönített medencékként tekinteni. A talajvizet ért szennyezések előbb-utóbb mélyebb rétegekbe is bejutnak, ezzel károsítva az ivóvízbázisokat.
A jövő nemzedékek szószólójának akkori közleménye a vízjogi engedélyezési szabályok enyhítésével kapcsolatos alkotmányos aggályokról
Ennek az újabb törvénynek a szövegét viszont Áder János már nem továbbította az Alkotmánybíróságnak normakontrollra, holott a módosítás legtöbb korábban kifogásolt része nem változott.
A szakértő szerint ezzel az a probléma, hogy így nem lehet garantálni a felszín alatti vizek igazságos elosztását. Erre hozott egy szemléletes példát:
„Ugyanaz a felszín alatti vízkészlet van a 800 hektáros és az 50 hektáros mezőgazdasági ingatlan alatt is, de minél több a tőkéje a gazdálkodónak, annál hatékonyabb eszközökbe tud beruházni, így ugyanabból a véges vízkészletből több vizet tud kinyerni.”
Mivel akkor Áder nem küldte el az Alkotmánybíróságnak normakontrollra a módosítást, így jelenleg is ez a szabályozás van érvényben, tehát bizonyos korlátozások mellett maximum 50 méterig mezőgazdasági öntözésre alkalmas kutakat engedélyezés nélkül lehet létesíteni.
A WWF javaslata szerint továbbra is engedély kellene a kútfúráshoz, hogy azokat csak szakszerűen lehessen létrehozni. A szakértő szerint a kormánynak az engedélyezést és a szakszerű kútfúrást támogatnia, illetve rászorultság szerint finanszíroznia kellene. Dedák Dalma hozzátette:
„A felszín alatti vízkészletek használatát nem szabad tovább ösztönözni, mert el fog fogyni alólunk a víz. Az engedély nélküli kútlétesítés egy időzített bomba, mert az elszennyezett vizek megtisztítása rendkívül költséges, sokszor lehetetlen.”
Ezzel együtt a kormány eredeti szándéka, hogy megkönnyítse a lakossági vízigényt kiszolgáló kutak fúrását, azóta sem teljesült.
A leköszönő köztársasági elnök egyébként nem sok törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek vagy küldött normakontrollra az Alkotmánybíróságnak:
Áder “Ne írd alá!” János 10 éve: a horgász, aki alig dobott vissza valamit
Áder János május 10-ig lesz még köztársasági elnök, utána egy másik fideszes pártkatona, Novák Katalin veszi át a helyét.