„PR-mutatványok helyett cselekvés” feliratú transzparenssel szakították meg Greenpeace-aktivisták Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadását az állam által szervezett Fenntarthatósági Expón. A zöld szervezet az akcióval az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozó intézkedéseket kérte számon: jóval ambiciózusabb célok kellenek a hazai kibocsátások és a levegőszennyezettség mielőbbi csökkentésére, a megújuló energiaforrások elterjesztésére és a műanyagszennyezés mérséklésére.
A Greenpeace egyben azt követeli Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy mutassa be, 2022-es esetleges újbóli megválasztása esetén kormányfőként milyen érdemi intézkedéseket tenne azért, hogy elkerüljük a klíma- és ökológiai összeomlást.
A Greenpeace a Fenntarthatósági Expó nyitónapján egy hatalmas Pac-Man molinót lobogtatva hívta fel a figyelmet a kormány környezet- és természetrombolására, ma pedig az innovációs és technológiai miniszter előadása alatt akciózott. A zöld szervezet a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó kapcsán ezzel nyomatékosítja: PR-mutatványok helyett érdemi cselekvést vár a mindenkori kormánytól. Az esemény alkalmából készült egy honlap is, ahol a Greenpeace sorra vette, hogy a magát klímabajnoknak hirdető magyar kormány – és ezen belül a 2010-ben felszámolt Környezetvédelmi Minisztériumtól számos területet átvevő Innovációs és Technológiai Minisztérium – mit tett az elmúlt években az országunk számára legfontosabb zöld ügyekben, és mik lettek a következményei az elmúlt évtized környezet- és természetromboló tevékenységeinek.
- HAZAI ÜVEGHÁZHATÁSÚGÁZ-KIBOCSÁTÁSOK NÖVEKEDÉSE: 2013 és 2019 között a hazai kibocsátások 12,6%-kal növekedtek, aminek a fő hajtóereje a közlekedés. A közlekedésből származó kibocsátások 46%-kal nőttek ezen időszak alatt. A kormány által 2030-ra kitűzött 40%-os kibocsátáscsökkentési cél igen gyenge: a Mátrai Erőmű már elfogadottnak tekinthető bezárásával csaknem önmagában elérhető.
- MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK HIÁNYA: Megújulókban az utolsók között vagyunk az EU-ban – villamos energiát alig 10%-ban állítunk elő megújulókból, ezzel hazánk a negyedik a legrosszabbul teljesítő uniós országok közül.
- SÚLYOS LÉGSZENNYEZETTSÉG: Hazánk a légszennyezettség által leginkább sújtott országok között van Európában – több mint 13 ezer ember hal meg évente a rossz levegő miatt. A légszennyezés miatti életvesztés tekintetében rendre a legrosszabb országok között vagyunk az Európai Unióban. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben elítélte hazánkat az egészségkárosító PM10 (szálló por) légszennyezés miatt, a határérték feletti NO2– szennyezettség miatt pedig uniós kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen.
- MŰANYAG HULLADÉKOK ALACSONY MÉRTÉKŰ ÚJRAHASZNOSÍTÁSA: Hazánk messze az uniós átlag alatt teljesít a műanyag hulladék újrahasznosításában. Az Eurostat becslése szerint a műanyag csomagolási hulladék mintegy 41%-a volt újrahasznosítva az EU-ban 2019-ben: kilenc tagország esetében 50% feletti volt ez az arány, míg ez az érték Magyarországon csupán 33% volt.
A Greenpeace friss kutatásából kiderül, hogy a magyar lakosság döntő többsége zöld kormányt akar 2022-től. A környezetvédő szervezet ezért azt várja a jelenlegi miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra, újbóli megválasztása esetén kormánya milyen konkrét intézkedéseket tenne, hogy minél gyorsabban és minél kisebb veszteséggel kilábalhassunk a klíma- és ökológiai válságból.
