A számok alapján egyértelmű, hogy a paksi blokkok elvben 2019 után kezdődő tényleges építése évi 6-800 milliárdos terhet jelent majd a büdzsének. Azaz a kormány a 2018-as választások után végképp lemond az államadósság elleni harcról, és hosszú évtizedekre adósságcsapdába kergeti Magyarországot egy fölösleges, elsősorban orosz érdekeket szolgáló nukleáris beruházás miatt.
A költségvetés kapcsán kötelezően publikált hosszabb távú költségvetési mérlegében a kormány elismerte, hogy a paksi bővítés súlyos adósságcsapdába kergeti Magyarországot. A beruházás a 2020-ig terjedő időszakban még a kormány saját becslése szerint is több száz milliárd forinttal rontja az államháztartás egyenlegét, megszorításokat és növekvő államadósságot hozva magával. Hiába fagyasztják be ugyanis a beruházás miatt a közszolgáltatások kiadásait, az EU-s pénzek elfogyása után az adóbevételek is drasztikusan esni fognak, szemben a kormány rózsaszín előrejelzéseivel.
A paksi bővítés már eddig is 241 milliárd forintba került a magyar adófizetőknek, annak ellenére, hogy eddig egyetlen kapavágás sem történt, mivel a projekt még mindig nem kapta meg az építés elkezdéséhez szükséges engedélyeket. Azaz már most jóval többet fordít erre a célra a Fidesz, mint amennyit béremelésekre költött az elmúlt években.
Az államháztartás 2020-ig tartó mérlegéből azonban kiderült, hogy mindez csupán a kezdet: a számok alapján egyértelmű, hogy a paksi blokkok elvben 2019 után kezdődő tényleges építése évente 6-800 milliárd forintos terhet jelent majd a büdzsének. Azaz a kormány a 2018-as választások után végképp lemond az államadósság elleni harcról, és hosszú évtizedekre adósságcsapdába kergeti Magyarországot egy fölösleges, elsősorban orosz érdekeket szolgáló nukleáris beruházás miatt.
Budapest, 2016. május 10.
Szél Bernadett, társelnök LMP
