Hirdetés

Federico Doehnert, az ENSZ Világélelmezési Program munkatársa szerint az erőszak, valamint a COVID-19 világjárvány és az ukrajnai háború gazdasági következményei nagymértékben fenyegetik az embereket Nigériában, Maliban és Burkina Fasóban.

“Az egyik legszembetűnőbb dolog az, hogy ahol már tavaly is súlyos élelmiszer-biztonsági problémáink voltak, idén további romlást tapasztalunk” – mondta Doehnert Dakarban, miközben ismertette a regionális kormányok, az ENSZ legutóbbi élelmezésbiztonsági jelentésének megállapításait.  A Burkina Faso, Mali és Niger közötti határon átnyúló régió a nyugat-afrikai humanitárius válság súlyosbodásának epicentruma, amelyet az éghajlatváltozás , a súlyos árvizek és az aszályok is tetéznek, amelyek miatt több mint 10 millió ember szorul segítségre – áll az ENSZ közleményében.

Szomáliában legkevesebb tízezrek fognak éhen halni a következő hetekben segélyszervezetek szerint a negyven éve nem tapasztalt szárazság következtében. Legutóbb 2011-ben volt súlyos éhínség, akkor 260 ezren haltak meg. Az Afrika szarvát – Szomália mellett például Etiópiát vagy Kenyát – sújtó aszály már a harmadik éve tart, és a kontinens más részein is éheznek. A Reuters szerint a mostani élelmezési válság a legsúlyosabb Afrika történelmében.

Az ENSZ szerint tavaly a lakosság majdnem negyede, közel 300 millió ember éhezett, és a helyzet idén tovább romlott. A súlyos élelmiszerhiánnyal küzdő kelet-afrikaiak aránya 60 százalékkal nőtt tavaly óta. A jelenségnek több összetevője van. Elsőként a klímaváltozás: Kelet-Afrikában négy egymást követő esős évszak is kimaradt. Afrika a globális kibocsátás 3 százalékáért felel, mégis itt a legsúlyosabbak a klímaváltozás következményei.

A belső menekültek segélyre várnak Dzsibóban, Burkina Fasóban 2022. május 26-án. Nigéria, Mali és Burkina Faso lakossága júniusra a katasztrofális éhezés ötödik szakaszában lesz, amelyet nagyrészt az erőszak, valamint a COVID-19 és az ukrajnai háború gazdasági hatásai okoznak. AP Photo/ Sam Mednick

Az éhínség leginkább a konfliktuszónákat sújtja, a fegyveres konfliktusok száma pedig egyre nő az elmúlt években. A finanszírozás azonban változatlan maradt – mondta Benedetta Di Cintio, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodájának Nyugat-Afrikával foglalkozó tisztviselője.

„Idén 63 (millió) rászorulónál tartunk. Jövőre 69 millió fővel számolunk, és a számok növekednek, de a finanszírozás mértéke százalékban nagyjából ugyanannyit mondhat el” – mondta.

A héten az Egyesült Államok-Afrika csúcstalálkozón az Egyesült Államok 2 milliárd dollárnyi sürgősségi segélyt és közép- és hosszú távú élelmezésbiztonsági segélyt jelentett be az afrikai országok számára. Az Egyesült Államok idén 10 millió dollárt adományozott a Száhel-övezet élelmezésbiztonságának támogatására, amely összeg Burkina Fasóba, Mauritániába és Csádba került.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás